Tovább emelkedik a tojás ára, a jégesők pedig komoly károkat okoztak
2022. április 11.A gazdálkodók ki sem látszanak a tavaszi munkálatokból, melyet a hirtelen ránk szakadt jó idő is támogat. Érkeznek a hírek is a szektorból, most ezek közül ismerhetjük meg most a legújabb adatokat, érdekességeket.
Világszerte és Magyarországon is emelkedik a tojás ára
Úgy tűnik, az infláció nem mostanában fog megállni, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy az étkezési tojás (az M és L méretűek) csomagolóhelyi ára a tavalyihoz képest 114 százalékra emelkedett.
Külföldi hírek szerint az USA tojástermelése várhatóan nőni fog, mely százalékpontban ugyan nem jelentős – 1 százaléknyi, azonban darabszámban sokat nyom a latban. Éves szinten, az idei negyedév 2021. első negyedévéhez viszonyítva majdnem 2 százalékos lehet a növekedés, ennek megfelelően az egy főre jutó tojásfogyasztás is ennyivel várhatóan ennyivel lesz magasabb.
Az Európai Unió tojásbehozatala az előző évhez képest jelentősen, 18 ezer tonnára csökkent, ami 30 százalékos visszaesésnek felel meg. Ennél jelentősebben, 39 százalékkal csökkent az Ukrajnából behozott tojások száma is. Az USA-ból importáltaknál a csökkenés 27 százalék volt, a kínai behozatal pedig 34 százalékkal kevesebb.
2021-ben az export 13 százalékkal, azaz 284 ezer tonnára emelkedett az előző időszakhoz képest. Az EU a legtöbb tojást Japánba szállítja, mely az exportált darabszám 28 százalékát adja. Svájc is jelentős mennyiségű tojást vásárol az Unióból, az összes export 14 százaléka megy oda.
Japán és Svájc összesen 118 ezer tonna tojást és tojásterméket vett, azonban a japán beszerzés növekvő, míg a svájci csökkenő tendenciát mutat, összességében azonban emelkedés tapasztalható.
Van hír a világ más részéről is, Thaiföld vonatkozásában például 84,5 százalékra csökkent az export, ezzel szemben Mauritániába 155 százalékra nőtt.
Az idei év első 11 hetében a tavalyi év ugyanezen periódusához viszonyítva az Európai Bizottság kimutatása szerint több, mint 18 százalékkal nőtt az étkezési tojás csomagolóhelyi ára, ami majdnem eléri a 150 euró/100 kilogramm árat.
Magyarországon sem jobb a helyzet. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének (AKI PÁIR) adatai szerint hazánkban 114 százalékra nőtt a ketreces tartásból származó étkezési tojás ára, 31,64 Ft volt darabja.
Részletesen vizsgálva az adatokat megállapíthatjuk, hogy ezen belül az „L” méretosztályú dobozos tojások árának növekedése jelentős, 20 százalékos, azaz darabja 38,74 Ft-ra változott, míg az „M” méretosztályba tartozó tojások esetében ez 33 Forint volt. Érdekes azonban, hogy az „L” méretű tálcás tojások ára kevésbé emelkedett, hiszen csak 11 százalékos növekedés volt tapasztalható, 31,72 Ft-os darabárra. Az „M” méretűek tojások 28,68 Ft-ba kerültek.
Ha megvizsgáljuk a mélyalmos étkezési tojások árának alakulását, érdekes dolgot tapasztalhatunk. Mindkét méret esetében a dobozos tojások ára alacsonyabb, míg a tálcás tojások ára magasabb, mint a ketreces tartású termékek ára. Az „M”-es dobozos 31,45 Ft/db, az „M”-es tálcás 35,08 Ft/db. Az „L” méretű dobozos tojás darabára 36,45 Ft, míg a tálcásé 44,59 Ft.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a tojások ára jelentősen növekszik, várhatóan ez a tendencia a következő időszakban sem fog változni.
Komoly károkat szenvedett el az ország a jégesők miatt
Mint minden évben, tavaly is jelentős károkat okozott a jégeső a zöldségkultúrákban, ezen belül a zöldborsó, a paradicsom- és paprika, a hagyma, valamint a káposzta esetében.
Magyarországon zöldborsót mindösszesen 20117 hektáron vetettek, jégeső miatt ennek 1,13 százaléka károsult. A zöldborsót termesztő járások 4,4 százaléka jelentett ilyen kárt.
2021. május 23-án a törökszentmiklósi járásban vetett közel 91 hektár, és 2021. június 25. napján a szentlőrinci járásban vetett 40 hektár zöldborsó teljes egésze jégkár áldozata lett. A dunaújvárosi járásban azonban csak 14,33 százaléka károsodott. A jégesőkárokat az úgy nevezett szupercellák okozták, a meteorológusok azt nevezik így, amikor egy zivatarfelhő több légköri tényező miatt forgó feláramlással rendelkezik.
Magyarországon a közép- és dél-alföldi régióban termesztik a paradicsom 80 százalékát. A vizsgált időszakban az 1622 hektáron ültetett paradicsom alig 2 százalékát érintette a jégeső. A tiszakécskei járás járt legrosszabbul, itt 12 százalék volt a jégkár.
2021-ben az ültetett paprikának majdnem 3 százaléka volt jégkárral érintett. Az összterület, melyen paprikát és fűszerpaprikát vetettek, 2937 hektár volt. 13 járás jelentett be káreseményt a 96 járásból. Legnagyobb arányban a nyírbátori járás volt érintett, itt a vetett terület 45 százaléka károsodott. Ugyanúgy, mint a paradicsom esetében, itt is egy adott napon volt zivatar, többségében július hónapban. Ez alól kivételt képez a nagykállói járás, ott két nap is volt káreseményt okozó jégeső.
A hagymafélék 75 százalékát szintén az Alföld déli részén termesztik. 2446 hektáron termeltünk hagymát, melybe nemcsak vöröshagyma, de a lilahagyma, fokhagyma, metélőhagyma és csemegehagyma is beletartozik.
A termőföld 2,62 százalékát érintette a jégkár, főleg a makói járást. Június 25. napján a 834,53 hektáron ültetett hagyma 4,57 százaléka károsodott. A békéscsabai járásban 37,75 hektáron ültetett hagyma 13,77 százalékát verte el a jég. Június 25. napján és július 9. napján alakultak ki a szupercellák, melyek a jégesőt okozták.