Nagy veszélyben a mezőgazdaság. Megismétlődhet a tavalyi aszály?
2023. június 24.Már jó ideje elérhetőek a 2023-as nyárra vonatkozó időjárás-előrejelzések, bár az is teljesen igaz, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy mi az, ami tényleg megvalósul és mi az, ami nem. A tavalyi hatalmas aszály következtében nagyon fontos tisztában lenni a jelenlegi helyzettel, hogy mire számíthatunk idén.
Bár az igaz, hogy az ország egyik részén rengeteg eső esett, van, ahol továbbra is száraz a föld.
Ebben a cikkben arról írunk részletesebben, hogy vajon tényleg veszélyben van-e a mezőgazdaság az idei évben?
Hogy állunk most?
Az elmúlt évtizedekben egész Európában nőtt az aszályos időszakok gyakorisága és azok súlyossága. Ahogy látjuk a szélsőséges időjárási helyzetek egyre gyakrabban fordulnak elő, világszerte hatalmas problémát okoz tehát a klímaváltozás. A tavalyi hatalmas aszályhelyzet csak ősztől javult Európában, viszont sok régióban egész télen kitartott a szárazság.
Igaz ez hazánkra, ahol egyes területeken továbbra is hiánnyal küzdenek. Sokfelé kedvezőtlen a talajvízszint, még a felsőbb rétegekben is. Érdekesség ráadásul, hogy Magyarország legcsapadékosabb tájai között számon tartott Sopron és környéke is vízhiányban szenvedett.
Idén tavasszal azonban javult a helyzet, az ország nyugati, délnyugati részét teljes mértékben ellepte az eső, de egyes régiókban, mint például az Alföld továbbra is nagy a küzdelem. A középtávú előrejelzések szerint itt továbbra sem várható változás, nagy valószínűséggel idén is főként a nyugati, délnyugati, esetleg déli területek, valamint a hegyek környékén eshet nagyobb mennyiségű csapadék.
A következő hat hónap
A prognózis szerint Európa nagy részén a felszínközeli átlaghőmérséklet nagy valószínűséggel meghaladja majd az elmúlt évek, évtizedek átlagát. Az előrejelzések 0,25-1,5 Celsius-fokos emelkedést mutatnak. A csapadékviszonyok esetében viszont ennél is nagyobb a szórás, bár ez már teljesen normálisnak mondható. Amíg tehát a kontinens egyes területei extrém mennyiségben kapják a csapadékot, addig más tájakra ismét nagy aszály várhat.
Mi a helyzet hazánkkal?
Az előrejelzés azt mutatja, Magyarországon havonta 0,5-1 Celsius-fokkal lehet melegebb, mint a korábbi években. Ez eltarthat egészen ősz végéig, bár úgy tűnik, hogy a június hónap eltérhet ettől, itt ugyanis átlagos időjárási viszonyokat jósolnak. Ami azonban az augusztust illeti, itt várhatóan több mint 1 fokkal lehet több, mint az előző években és túl sok eső sem várható, bár ez júliusra is igaz. Fellélegezni talán szeptemberben tudunk, ahol ismét a májusi mennyiséget kaphatjuk a csapadékból.
Milyen hatással van ez a mezőgazdaságra?
A globális adatokból kiderült, hogy az időjárás miatti mezőgazdasági veszteségek hatalmasak. A vízkár legjobban a gyártást, az elosztást, valamint a mezőgazdasági termelést érintheti. A hiány megszakíthatja a termelési folyamatokat, a hatalmas viharok és az áradások pedig károsíthatják a földeket. A mezőgazdasági szektort tehát különösen érzékenyen érinti mind a túl sok, mind a túl kevés eső.
Még súlyosabb aszályok várnak ránk?
A klímaváltozás már a mostani szinten is hatalmas problémát okoz a mezőgazdaságban. Nem kell arra számítani, hogy a helyzet javulna, hiszen a tavalyihoz hasonló aszály szinte bármikor előfordulhat. Az extrém szárazság egyre gyakoribb, ráadásul a legrosszabb, hogy egyre súlyosabb formában jelenik meg. 2050-re már szinte normális lesz, ha a nyári hónapokban szinte egyáltalán nem esik az eső. Ez rengeteg gondot okoz, hiszen muszáj lesz új növényekkel, új technológiákkal próbálkozni, ha a mezőgazdaságot fenn akarjuk tartani.
Európa átlaghőmérséklete az átlagnál kétszer gyorsabban növekedik, a csapadékviszonyok is sokkal nagyobb mértékben változnak, mint a világ többi részén. Az átlagos csapadékmennyiséget viszont pont ezért lehetetlen előrejelezni, hiszen míg a Föld többi országában valamelyest megjósolhatóak az adatok, addig a kontinensünkön pillanatok alatt változik a helyzet. Fél évnél hosszabb előrejelzések már nem is készülnek, de még a hat havi adatok sem teljesen pontosak.
Nem csak a szárazság a gond. A szélsőségesen csapadékos, özönvízszerű jelenségek előfordulása miatt ideiglenesen területeket veszítünk, így hiába esik a nyugati országrészen sok eső, ha a földek túlzottan eláznak, az ugyanolyan káros, mintha egyáltalán nem esne.