Készüljünk fel az öntözési szezonra
2023. március 31.Ahogy megérkezik a tavasz, úgy indul el az öntözési szezon. Bár jelenleg a talajok nedvességi állapota szerencsére egész jól alakul, a vízpótlásra mindenképpen ügyelni kell. Miután az előző mezőgazdaság évben hatalmas károk keletkeztek az aszály miatt, így itt az ideje tenni valamit azért, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő.
Az előrejelzések alapján ugyanis nem sok változásra számíthatunk ezen a téren.
Ebben a cikkben arról írunk részletesebben, hogyan érdemes felkészülni az idei öntözési szezonra.
Hogyan vészelhető át a vízhiány?
Szinte évről-évre egyre korábban vetődik fel a kérdés a mezőgazdászokban, hogyan lehet átvészelni egy hosszabb vízhiányos időszakot. A megoldás természetesen több oldalról érkezhet, hiszen a nemesítők például azon vannak, hogy olyan növényfajtákat fejlesszenek, amelyek tűrik a nagyobb szárazságot. Emellett olyan fajok előtérbe helyezése is szükségessé válhat, amelyek egy ideje háttérbe szorultak. Ilyen például a cirok, amely számos szempontból jó megoldást jelentene az aszály okozta károkra.
A legfontosabb azonban az lenne, ha sikerülne megoldani a vízvisszatartást, valamint olyan helyeken kialakítani öntözési lehetőségeket, ahol ez megoldható. A szabályozás, a visszatartás, illetve a különféle vízigények kielégítése miatt már eddig is sok beruházásra került sor. Az Alföldön például már lezárult egy 6 milliárd forint értékű projekt, amely segítheti a területet abban, hogy az aszály ne legyen akkora hatással a növénytermesztésre.
Az öntözésfejlesztés kérdése
Az öntözésfejlesztés kapcsán még bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek. Két évvel ezelőtt országosan például a 174 hektáros vízjogilag engedélyezett öntözhető területnek csupán a felén végeztek bármilyen utánpótlást. A cél tehát az lenne, hogy a következő 1-2 évben ezt megduplázzuk, ezáltal elérve a 200 ezer hektárt. Ezt követően a kormány úgy látja, hogy 2030-ig elérhető lenne a 350 hektáros öntözés is.
Mi a helyzet a mezőgazdasági öntözőkutakkal?
Ezeknek az eszközöknek az engedélyezésével kapcsolatban hazánkban a Nemzeti Földügyi Központ az illetékes. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki mezőgazdasági célú kutat létesítene, ahhoz előtte előzetes bejelentésre van szükség, amit aztán jó esetben jóváhagynak és így megtörténhet az építés. A korábbi fúrt kutak esetében pedig nyilvántartásba vételt lehet kérelmezni, de csak abban az esetben, ha néhány feltétel teljesül.
Az egyik ilyen, hogy a kút nem érint sem védett, sem pedig védendő vízbázist. A kút talpmélysége nem haladhatja meg az 50 métert, valamint nem éri el az első vízzáró réteget. Öntözőrendszert csatlakoztatni hozzá csak akkor lehet, ha az az üzemeltető művelése alatt álló területek öntözésére használják fel. Emellett pedig fontos, hogy a bejelentést jóváhagyása után, az építés során a kutat a víz mennyiségének mérése érdekében egy digitális kútvízmérővel kell ellátni.
Beruházás vagy pályázat?
Ahogy mindenre, úgy kút létesítésére is léteznek pályázatok. Mivel a beruházás igen nagy előkészítési munkát igényel, ha valaki pályázati forrásból akarja megvalósítani, így érdemes kétszer meggondolni a dolgot. Szinte minden évben írnak ki új lehetőségeket, de ezek nemcsak a kút telepítésére vonatkoznak, hanem a karbantartáshoz szükséges gépek vásárlására, a csatornák kotrására, valamint az önjáró kotrógépek beszerezésére is.
Mi a teendő a kerti kutakkal?
Akadnak olyanok, akik nem feltétlenül mezőgazdasági célból tartanak fenn kutat, esetleg akarnak telepíteni egyet otthonra. Az utóbbi időben sokan elgondolkodtak rajta, hogy a vízhiányra remek megoldás lehet a kút, hiszen így egy részét pótolni tudnák, kevésbé lenne hatással az aszály a konyhakertekre és a növényekre.
Ebben az esetben ugyanúgy követni kell a hivatalos eljárást. A települések jegyzőjénél kell bejelentést tenni, ő az, aki vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkezik. Ha ez nem megvalósítható, akkor a másik megoldás a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóság. Hozzájuk kell fordulni, ha teljesen új kutat szeretnénk furatni.
A kutak kialakítása, azok mélysége, hasznosítása kapcsán kizárólag a felhasználási igények, valamint a helyszín határozza meg a folyamatot. A mélység nem feltétlenül választható meg, főként egyes területeken, hiszen mindig az a döntő, hogy az adott településen milyen mélyen van a talajvíz, valamint az, hogy annak milyen a minősége.
Most még tehát tehetünk azért, hogy a szezonban ne okozzon problémát az öntözés.