Elfogyott az állatbetegségek felszámolására felállított keret, Vas megyében pedig kiemelkedően jó lett a termés
2022. augusztus 26.Nem hiába a nyár a legpörgősebb időszak a mezőgazdaságban, folyamatosan érkeznek az újabbnál-újabb hírek a szektorból. Most ismét ezek közül válogattunk.
Kimerült a támogatási keret
A MÁK tájékoztatása szerint 2022. augusztus 12-től kimerült az a támogatás, amit eddig az állattartók kaphattak meg, ugyanis a teljes éves keret már felhasználásra került.
Ezt a segítséget azok az állattartó vagy akvakultúra-ágazati vállalkozások igényelhették, melyek eleget tettek a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott előírásoknak.
Az Agrárminisztérium közleménye szerint, mivel a teljes éves keret már felhasználásra került, ezért az augusztus 12-e után benyújtott igényeket visszautasítják, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodóknak kell a számlák teljes összegét kifizetni.
A támogatásnak az állatállományokat veszélyeztető egyes állatbetegségek felszámolása, figyelemmel kísérése, illetve egyes zoonózisok megelőzése volt a célja. A rendelet hatálya alá 35 féle betegség megelőzésére vonatkozó vizsgálatok tartoznak. A jogszabályban említett betegségek közé tartozik:
- a sertések hólyagos betegsége
- szarvasmarháknál, bivalyoknál a paratuberkulózis,
- valamennyi emlőst érintő szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma vagy súrlókór,
- valamennyi gazdasági haszonállat szalmonellózisa,
- egypatások takonykórja stb.
A támogatás mértékéről az FVM rendelet 1. számú melléklete rendelkezik. A rendelet – többek között, a teljesség igénye nélkül – az alábbi támogatásokat tette lehetővé:
- szarvasmarha tuberkulózis – allergiás bőrpróba: gazdaságonként az első egyednél 2100 Ft-os, 2-5 egyednél 1400 Ft-os, minden további egyednél 560 Ft-os támogatás
- enzootiás szarvasmarha leukózis – mintavétel: gazdaságonként az első egyednél 2100 Ft-os, 2-5 egyednél 1400 Ft-os, minden további egyednél 560 Ft -os támogatás (laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatra 1000 Ft)
- salmonella pullorum (házityúk) – mintavétel: gazdaságonként az első egyednél 2100 Ft-os, 2-100 egyednél 140 Ft-os, minden további egyednél 28 Ft-os támogatás (laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatra 500 Ft)
- madárinfluenza (valamennyi madárfajra) – mintavétel: gazdaságonként az első egyednél 2100 Ft-os, 2-100 egyednél 140 Ft-os, minden további egyednél 28 Ft-os támogatás (laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: HAG próba 840 Ft, RT PCR 5500 Ft)
Vas megyében kiemelkedő lett a terméshozam
Az idei évben a hazai mezőgazdaság nagyon rossz helyzetbe került, több tíz éve nem volt ekkora aszály, mint most. Ezt a gondot csak tetőzte az árak, ezen belül különösen a növényvédőszerek és a műtrágya árának növekedése. Az extrém meleg miatt korábban kellett megkezdeni a gabonafélék betakarítását. Idén különösen nagy a szórás a termésátlagok vonatkozásában a megyék között.
Az elmúlt időszakban szinte az ország egésze egy emberként várta az esőt, hiszen gyakorlatilag hónapok óta nem hullott csapadék. Végre valahára június első napjaiban értékelhető és érzékelhető mennyiségben megérkezett a várva várt eső, 50-100 milliméter közötti mennyiség esett, ezért a kalászok erőteljes növekedésnek tudtak indulni. Az eső és a hőség miatt a szokottnál korábbra kellett időzíteni az aratást.
Vas megyében is kevesebb volt az eső, ennek ellenére remek lett a termésátlag a búza és az őszi árpa esetében. Vas megye a nyugat-dunántúli és az országos szintet is jóval meghaladó eredményt ért el, az termésátlag a búza esetében 6730 kg, az árpa esetében 6430 kg volt hektáronként.
Nyugat-Dunántúlon – emelkedő sorrendben – az alábbi hektáronkénti termésátlagok születtek:
- Jász-Nagykun-Szolnok megye: 2,3 tonna
- Heves megye: 3,1 tonna
- Békés megye: 3,2 tonna
- Veszprém megye: 4,6 tonna
- Fejér megye: 5,3 tonna
- Zala megye: 5,5 tonna volt.
Nemcsak az idei év volt nagyon aszályos, már a tavalyi év sem bővelkedett esőben. Ennek tükrében még szembe-ötlőbb az idei eredmény. Az aszály különösen az Alföldön volt hatalmas mértékű, de Vas megyét sem kímélte, mindkét helyen jóval átlag alatti volt a csapadék mennyisége.
Sárváron például – egész évre vonatkoztatva – 250 milliméternyi eső hullott. Ez önmagában is nagyon kevés, de 2021-ben kétszer ennyit mértek, és az az időszak is csapadékban szegénynek minősült.
A kiemelkedő hozam annak köszönhető, hogy bár valóban óriási volt az aszály, és a vetés kezdetétől számítva sem volt optimális az időjárás a gabonák számára, de a gazdaságok ezt igyekeztek azzal pótolni, hogy egyéb módon mindent megtettek a búza fejlődése érdekében. Az ezt követő eső pedig feltette a koronát erőfeszítéseikre. A gabona ezzel a jó eredménnyel hálálta meg a gondoskodást és a csapadékot.
Nemcsak az idei, de az utóbbi négy év is – a nehézségek ellenére – jó eredményt hozott Vas megyében, nem panaszkodhatnak a gabona-termésre. Az őszi- és a tavaszi árpa termésátlaga is kimagasló volt. Hasonlóan jó eredményt hozott a rozs is, valamint a magborsó. Ezek eredmények is azt bizonyítják, hogy a gabona hozzáértő gazdák kezében van.
Érdekes, és kirívó azonban a repce esete, ott ugyanis rossz a helyzet. Ez azért is érthetetlen, mert a csapadékigénye a búzáénak megfelelő, ennek ellenére ott folyamatos csökkenés tapasztalható a termésátlag tekintetében. A szakemberek ennek okát a kártevők elszaporodásában látják, illetve az azok irtásához szükséges szerek hiányában.
Ennek azonban ellent mondani látszik az a tény, hogy Békés megyében a gazdák jó termésátlagot tudnak produkálni – öntözés nélkül is, mert a repce fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérik, és szükség esetén megteszik a lehetséges intézkedéseket.