Az élelmiszerárak inflációja lassan felemészt mindent

2022. november 30.

Az emelkedő élelmiszerárak hatásai végig gyűrűztek a gazdaságon, kezdve a kormányok árszabályozásának és kereskedelmi korlátozásainak bevezetésétől, egészen a vásárlók bizonyos területeken történő fogyasztásának visszaszorulásáig az egyre növekvő élelmiszer árak miatt.


Kiemelt ajánlatok

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint a globális élelmiszerárak a Covid-19 világjárvány kezdete óta 65%-kal, az ukrajnai orosz invázió kezdete óta pedig csak idén 12%-kal emelkedtek. A háború különösen az élelmiszerellátási láncot sújtotta, és az energiaárak megugrását okozta, ami megnövelte a műtrágya és a szállítási költségeket. Ha ehhez hozzáadjuk az elmúlt évek száraz időjárását, akkor kész is az instant káosz.

Komoly áremelkedés a termelők részéről

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben kiadott adataiból kiderült, hogy a termelői árak szeptemberben közel 61 százalékkel voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Így az augusztusban megfigyelhető 2,2 százalékpontos emelkedés hirtelen 8,1-re változott.

Ez az ár növekedés az élőállat felvásárlás és az állati eredetű termékek esetében volt a legszembetűnőbb. A kettő együttesen ugyanis majdnem 65 százalékos emelkedést mutatott. De a növénytermesztési és kertészeti termékek termelői ára is megközelítőleg 60 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, amely szintén egy eléggé ijesztő szám.

Nem feledkezhetünk meg azonban a tojás árának utóbbi időben történő meghatározó emelkedéséről sem, ami a február 20.-án megkezdődött orosz-ukrán háború mellett a madárinfluenza kitörésének is köszönhető. Idén a járvány több mint 19 millió tojót fertőzött meg az Egyesült Államokban, ami körülbelül 6 százalékos veszteséget jelent. De Franciaországban még elkeserítőbb a helyzet, hiszen az állományuk mintegy 8 százaléka veszett oda. Ez a két tényező hihetetlenül megnehezítette a globális ellátást, és felnyomta az árakat, amelyek pedig felemésztik a pékségek és az élelmiszeripari vállalatok profitját. Sőt, ők még a liszt és az egyéb áruk megnövekedett költségeivel is küzdenek.

A kormány válasza: árstop

A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége erős ellenérzését fejtette ki az árstop tojásra történő kiterjesztésével kapcsolatban, mivel attól tart, hogy ennek a lépésnek köszönhetően hosszabb távon nemcsak a lakossági szükségletek ellátásával lehet gond, hanem a fejlesztés és a tartalékképzés is veszélybe kerülhet.

Továbbá az érdekképviselet azért is aggódik, mert, a termelők a bevezetett ársapkának köszönhetően közel 25%-os veszteséggel számolhatnak, ami bizony nagy hatással lesz a megélhetéshez szükséges árbevétel realizálására. Különösen azért aggasztó a helyzet, mert pont a karácsonyi időszakban lenne lehetőségük nagyobb profit szerzésére. Hiszen a legtöbb tojást ilyenkor és húsvétkor fogyasztjuk. A nyáron szerzett haszon pedig ehhez a két időszakhoz képest szinte elenyésző.

Miből áll a tojás ára?

Általában a kereslet és kínálat határozza meg egy termék árát. Ezért a termelők a piac alakulását folyamatosan nyomon követve próbálják kiszámítani, hogy a fellelhető árak fedezik-e a költségeiket, és elegendő nyereséget biztosítanak-e számukra. Előfordulhat azonban, hogy ezen évközben változtatnak, mivel egyes országokban szezonális ingadozások figyelhetők meg a termelésben és a keresletben is, amelyek az év különböző időszakaiban befolyásolják az árak szintjét.

Az ideális ár meghatározásához a termelők felvázolják a termelési, a marketing, a kezelési, a szállítási, és a termékveszteség, illetve az egyéb váratlan helyzetek miatt adódó (például hosszabb szállítás valamilyen közlekedési baleset miatt) költségeiket. De ezenkívül bele kalkulálják még a végső árba a helyi önkormányzatnak fizetett díjakat és adókat is.

A helyzet megértése érdekében nézzük meg az első kategóriát részletesebben!

A tojás esetében a termelési költség körülbelül 70 százalékát a takarmány teszi ki, amelynek az ára az orosz-ukrán háború miatt jelentősen megugrott – közel négyszer annyiba kerül, mint tavaly. Sajnos azonban nem ez az egyetlen aggasztó tényező. A takarmány esetében ugyanis világpiaci árakkal számolnak, így elég gyakran fordul elő, hogy euróban kell fizetni. A forint gyenge állását ismerve pedig ez sem tesz túl jót beszerzési áraknak. A további jelentős tételek közé sorolható például a tojótyúkok beszerzése, ami, mint ahogy fentebb is írtuk, szintén elég nehézkes a madárinfluenza helyzet miatt.

Borúlátó a GKI Gazdaságkutató Zrt. is

Szerintük ugyanis, mivel a nemrég bevezetett árstop csak az élelmiszerüzletekre vonatkozik, ezért semmi sem akadályozhatja meg a piaci árusokat abban, hogy minden eddiginél drágábban árulják a tojást – főleg akkor, ha az áruházak polcain hiány keletkezik ebből a termékből.

Ennek hallatára az RTL Klub stábja november közepén kilátogatott a békéscsabai piacra, és örömmel tapasztalták, hogy GKI előrejelzése egyelőre még nem valósult meg. A nagyobb tojásokért 95 Forintot, a kisebbekért pedig 85 Forintot kértek, amelyek megegyeznek az árstop bevezetése előtti árakkal.

Az IGD (Institute of Grocery Distribution) előrejelzései szerint az élelmiszerárak inflációja 2023 elején tetőzik majd. 17-19% körül fog mozogni, majd a következő 12 hónapban fokozatosan lassul. Egyébként eredetileg idén júniusban úgy számoltak, hogy az áremelkedés 2022 őszéig gyorsul, 14-16%-on tetőzik, majd 2023 közepére szertefoszlik. Június óta azonban jelentős stratégiai változások érintették ezt az iparágat, ezért az inflációra vonatkozó kilátások is romlottak. Emiatt is adta ki az IGD november elején az előrejelzésének a felülvizsgálatát.

← Vissza a blog-ra