Vadkár a mezőgazdaságban: hogyan jelenthetjük be?
2023. július 27.Sajnos folyamatosan egyre több és több a mezőgazdasági vadkár, aminek kapcsán kevesen tudják, hogyan jelenthető be a probléma. A támogatásokhoz kapcsolódóan azonban előfordulhatnak olyan váratlan események, amik tulajdonképpen ellehetetlenítik a támogatásokban vállaltak teljesítését.
Az esemény bekövetkezését, illetve a károsodás észlelését követően 21 napon belül elektronikusan küldhetőek be az iratok. De vajon, mi kell ehhez és hova kell egyáltalán továbbítani a dokumentumokat?
Ebben a cikkben eláruljuk, hogy mit kell tenni vadkár esetén.
Mezőgazdasági vadkár
A vadállatok jelentős kárt képesek okozni a mezőgazdasági területeken, legyen szó őzekről, szarvasokról, vaddisznókról, vagy bármilyen egyéb erdőben vagy mezőn élő állatról. A vad által okozott vis maior események akkor számítanak kárnak és jelenthetőek be, amelyek előre nem láthatóak, amik következményeit az adott helyzetben máshogy nem lehetett volna elhárítani. Vadkár tehát nem lehet olyan területen, ahol nem gondoskodtak arról, hogy a vadállat ne menjen az adott területre.
A vad által okozott kárt kizárólag az egyes cselekmények megtételének igazolásával lehet elfogadtatni vis maior eseménynek. Emellett közre kell működni a vadkár elhárításában, valamint annak csökkentésében, ehhez pedig egyeztetni kell vadászatra jogosulttal. A károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat maximum 15 napon belül, haladéktalanul értesíteni szükséges.
A károkozás csökkentése érdekében a közvetlenül erdő mellett elterülő mezőgazdasági terület esetében gondoskodni kell arról, hogy az erdősült terület szélétől minimum 5 méter szélesen kell mezőgazdasági kultúrát termeszteni, amelynek a magassága lehetővé teszi a vadak észlelését, valamint a vadkárelhárító vadászatot. A mezőgazdasági tábla esetén hozzá kell járulni ahhoz, hogy az adott vadász ideiglenesen bár, de vadkárelhárító berendezéseket telepítsen.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy kizárólag a föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kérni.
Mi a teendő?
Amennyiben a megelőző intézkedések nem vezettek célra, abban az esetben dokumentumokkal kell igazolni mindent. Csatolni szükséges a számlamásolatokat, a bejelentési kötelezettségek írásos dokumentációit, a vadászatra jogosult, valamint a föld használójának nyilatkozatát, hogy az előírt jogszabályoknak minden megfelelt, a vadak mégis kárt okoztak a földekben.
Mi nevezhető vadkárnak és mi a fő probléma?
A legutóbbi vadászati évben hazánkban a vadkár 3,2 milliárd forint volt, ami hatalmas, mintegy egymilliárdos forintos növekedés az előző évhez képest. Ehhez képest az erdei károkozás csupán 50 millió forint, ami szinte jelentéktelennek mondható. A növekedésben viszont hatalmas szerepe volt az emelkedett terményáraknak, hiszen nem feltétlenül az elszaporodott vadállomány a probléma. A vadászati törvényben felsorolják, hogy melyek azok a vadfajok, amik kárt okozhatnak. A nagyvadak közül a gímszarvas, a dámszarvas, a vaddisznó, az őz és a muflon azok, amelyek problémát jelenthetnek, de a nyúl és a fácán is képest kárt okozni.
“A mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása, vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését eredményező károsítás.”
Ezek alapján minden mezőgazdasági területről bejelenthetünk vadkárt, amennyiben minden szükséges előzetes védelemről gondoskodtunk, az állat mégis terméskiesést okozott. Az öt nagyvadból százhektárnyi területre 6,5 egyed jut. Ennek kapcsán a vaddisznó-, valamint a szarvasállomány jelentős része a Dunántúlra koncentrálódik, ami azt jelenti, hogy innen érkezik a legtöbb bejelentés. Főként igaz ez a Zselicre és annak környékére.
Ettől függetlenül az Alföldön és az északi országrészekben is gyakoriak a vadkárok. Utóbbi esetében ugyanis hatalmasak az erdősségek, így onnan akarva-akaratlanul is körülnéznek a vadak a környékbeli mezőgazdasági területeken.