Szárazságtűrő gabonák és egyéb növények

2023. április 26.

Hazánk időjárása folyamatosan változik, az viszont biztos, hogy a nyarak egyre melegebbek és szárazabbak. Nem okoz tehát meglepetést már, ha hetekig nem esik az eső és utána is csak annyi nedvességet kap a föld, hogy a tetejét megáztassa.


Kiemelt ajánlatok

Minden évben több milliméter csapadék hiányzik a talajból, ami mezőgazdasági szempontból igen kedvezőtlen. A klimatikus változások pedig ráirányították a figyelmet az olyan gabonákra, amelyek jól tűrik ezeket a körülményeket.

Ebben a cikkben ezekről a növényekről írunk részletesebben.

Mi történt az elmúlt időszakban?

A gabonafélék fejlődése évről-évre egyre lassabb, mindez a szárazság miatt. Sok esetben stagnálnak, vagy szinte egyáltalán nem tudnak megnőni, hiszen csapadék alig, sokszor pedig tavasszal annyira hidegek az éjszakák, hogy esélyük sincs fejlődni. A legrosszabb helyzet általában az Alföldön van, ahol sokszor télen sem esik elegendő csapadék, szemben a Dunántúllal, ahol szerencsére időszakosan, de helyreáll a helyzet. Ennek hatására a kultúrák másképp fejlődnek az ország egyes részein.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéseiből kiderült, hogy 1901 és 2016 között hazánk esetében a legnagyobb csapadék csökkenését tavasszal tapasztalták. Az elmúlt több mint 100 évben összesen mintegy 17%-kal esett vissza a március, április és májusi csapadékmennyiség. Nagy valószínűséggel ráadásul egyre több olyan év lesz, amikor a tavasz annyira szárazzá válik, hogy már ekkor számítani kell a szárazságra.

Az pedig teljesen egyértelmű, hogy a talajnedvesség készletét azok a növények és gabonák tudják a legjobban kihasználni, amelyek dús gyökérzettel és erős szívóhatással rendelkeznek. A tavaszi árpa, amely gyengén fejlett, képtelen kihasználni a talaj vízkészletét, míg a zabnak jóval több esélye van az életben maradásra. A szárazságtűrő gabonák gyökérzete erősen szerteágazó, mint a kukorica, vagy pedig mélyre hatol, mint a lucerna.

Tényleg a szárazságtűrő gabonákkal oldhatjuk meg a problémát?

Azon szárazföldi növényekkel, amelyek jól bírják a meleget és az aszályt, már sok évtizede foglalkoznak. Mivel a legnagyobb probléma a vízhiány, így ez okozza a legnagyobb terméscsökkenést is, főleg a búza és a durumbúza termesztésében. A cél tehát olyan ellenálló genotípusok nemesítése, amelyek kibírják az új klímát.

Az elmúlt években olyan alkalmazkodó-képességű fajták születtek itthon, mint az aszálytűrő búza, a takarmánycirok, hiszen ezek kapcsán a nemesítés, valamint a hasonló biotechnológiai kísérletek már korábban is jó eredményeket szolgáltattak a kutatók számára. A cirok korábban is népszerűnek számított, bár akkoriban főként az állatoknak szánták, ma már számos emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer készülhet belőle.

Ezek mellett ott van még az amaránt, amely egy igazi túlélő, hiszen átvészelte a gyarmatosítást is. A disznóparéjfélék egyik tagja, sok törzs tartja fő táplálékforrásnak, nem véletlen. Dél-Amerikában például a mai napig sok száz fajtájával foglalkoznak, termesztik azokat, valamint fogyasztják az amaránt magból készült ételeket. Amerikában az 1980-as évek óta nagyüzemi mezőgazdaságokban termesztik, az ottani üzletekben számos olyan élelmiszer kapható, ami ebből készült. Nagy előnye, hogy a magja kilenc esszenciális aminosavat tartalmaz, valamint kiváló vitamin- és antioxidánsforrás.

Klímaváltozásra nemesített növény

Van egy olyan növény, amit úgy nemesítettek, hogy bírja a klímaváltozást. A kernza az 1980-as években gabonanövényként azonosított, búzaszerű fű, ami sokkal jobban bírja a megpróbáltatásokat, mint a búza. Nagy előnye, hogy évelő, így a búzával ellentétben nem kell minden évben telepíteni. A gyökerei akár három méteresek is lehetnek, ennek köszönhetően pedig rengeteg szenet meg tud kötni a levegőből.

A hibrideket manapság sok pék, séf, sörgyártó használja, főleg az Egyesült Államokban és Kanadában. A két országban 2021-ben már négyezer hektáron termesztettek belőle, a vetésterület pedig két év alatt a nyolcszorosára növekedett meg. A globális gabonaválság miatt azonban ez könnyedén tovább növekedhet, hiszen a kernza jól bírja az aszályt is.

← Vissza a blog-ra