Mi történt az agráriumban?
2021. szeptember 29.Az ősz megérkeztével igazán mozgalmassá válik az agrárszektor, most is folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy miből, mennyit sikerült termeszteni, és azt milyen áron tudták eladni a gazdálkodók. Ebben a cikkben is a legérdekesebb információkból válogattunk össze egy csokorra valót.
Tovább lehet pályázni az erdősítési pályázatra
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara módosította a VP5-8.5.1-17 számú, Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások nevű pályázatát. A korábban idén december 31-én lejáró pályázási határidőt egy évvel kitolta, és így 2022. december 31-re módosította.
A pályázatban sokféle dolog támogatható, közöttük a tarvágást követő szerkezeti átalakítás, a meglévő erdőben elvégzett szerkezeti átalakítás akár teljes, akár részleges módon, az olyan intenzíven terjedő fafélék visszaszorítása, melyek idegenhonosnak számítanak, illetve az erdei tisztások kialakítása vagy helyreállítása.
Egyes kiegészítő tevékenységek is bevehetők a kérelembe, ide értve a kerítés vagy villanypásztor létesítését, padka létrehozását 10 foknál nagyobb lejtésű területen, az erdőszegély kialakítását vagy a tuskókenést.
Az egyes feladatokcsoportokra 500 és 4000 eurónak megfelelő forintösszeg igényelhető, és a korábban megadott 7,95 milliárdos keretösszeg kis mértékben, 8 milliárd forintra nőtt.
Ukrán szilva állít versenyt a magyar exportőröknek
Idén váratlanul jó a szilvatermés Ukrajnában, ahol emellett folyamatosan növekszik a termőterület nagysága is. Miközben az ukrán gazdák már meg tudnak felelni a nyugati minőségi követelményeknek, kiépült az a háttér is, ami a stabil ellátást garantálni tudja. A kilónkénti 70-80 forintos árral már meg is jelentek a piacon, Lengyelországba, Romániába, Fehéroroszországba és Oroszországba exportálva.
Eközben Magyarországon a kora tavaszi fagyok és a hűvösebb időjárás terméskiesést okozott, a gyümölcsök pedig jelentős késéssel érnek be. Csökkennek a termőterületek is, fél évtized alatt 7000 hektárról 6500 hektárra. Az országos helyzet alól kivétel Szabolcs-Szatmár-megye, melyet kevésbé érintett a rossz időjárás, és ahol emiatt jó termés várható. Ez a terület 1500 hektárral veszi ki a részét az országos termőterületből.
A magyar szilva nagyjából 25%-át exportálják, és pont azokra a piacokra, ahova most Ukrajna is betört vagy készül betörni.
Több százmilliós veszteséggel számolhatnak a magyar dinnyetermelők
A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete tájékoztatása alapján több százmilliós veszteséggel számolhatnak idén a magyar dinnyetermesztők, akiknél több tízezer tonna gyümölcs maradt a földeken. Ezeket most betárcsázzák.
Az intenzív termesztésű területeken a veszteség eléri a 20-25%-ot, míg a hagyományos termesztést végző gazdáknál az akár 70%-ot is. A szezon elején pedig még úgy tűnt, hogy jól fog teljesíteni az ágazat, a felvásárlási árak is megfelelőnek tűntek.
Közben azonban egész Európában egyszerre ért be a dinnye, a magyar termesztők pedig nem tudtak versenyezni a konkurenciával. Ukrajnában 17 eurócentért árusították a gyümölcsöt a kereskedők kilónként, melyben már a szállítás és a saját hasznuk is benne volt. Macedóniából és Olaszországból pedig a hírek szerint 10 eurócentért vitték a dinnyét Németországba és Lengyelországba, amelynél Magyarországon csupán a fuvarköltség is magasabb.
Az itthoni gazdák közül azok tudták eladni a terményüket, akik augusztus elején piacra léptek, a többieknek már a konkurens nyomás miatt sokszor leszedni sem volt érdemes a dinnyét. Emellett az augusztus nagyon hideg és csapadékos volt a korábbi évekhez képest, emiatt a belső fogyasztás is visszaesett.
Az ágazatot munkaerőhiány is sújtja, a magyar gazdák alig tudtak olyan embereket találni, akiket felbérelhettek a dinnye leszedésére. Egyes helyeken akár több száz kilométerről is érkezhetett a munkaerő.
A dinnyetermesztő szövetség próbál amellett agitálni, hogy a gazdák ne térjenek át a gabonatermésre, mivel ez a folyamat egyre nagyobb teret ölt. A gabonafélék termesztése kiszámíthatóbb, magasabbak a felvásárlási árak, és jobban is gépesíthető. A dinnyetermesztés helyzetét az sem könnyíti meg, hogy sokan értékesítenek feketén, egyes gazdák pedig árháborúba bocsátkoznak, hogy aláígérjenek a többi termesztőnek.
Átalakul a magyar sertéságazat
Jelentős európai túlkínálat van a sertéshúsból, emiatt nem csak a magyar, de a többi eu-s állam állattartói is küszködnek. Itthon már elindult az ágazat átalakulása, és egyre kisebb tere van azoknak, akik nem a legkorszerűbb technológiát használják.
Jelenleg csak veszteséggel tudnak értékesíteni a gazdálkodók, így a kevesebb tőkével rendelkezők elvérezhetnek a piacon. Mivel hatalmas mértékben nőttek a gabonaárak, ezért ahol már korábban korszerű eszközöket szereltek fel, ott költséget tudnak spórolni a kevésbé pazarló etetésen. Az elmaradott gazdaságokban viszont sok pénz megy kárba a korszerűtlen eszközök miatt, és a mostani helyzetben nincs is forrás a fejlesztésre.
A sertéspesti-vész miatt egyelőre nem tudni, hogy mikor növekednek a Kínába irányuló export adatok, így előfordulhat, hogy fel kell készülni egy hosszabb ideig tartó válságra. Ennek során az várható, hogy az árak alacsonyan maradnak, így a nem modern eszközöket használó gazdálkodók kiesnek a piacról.