Mi történt a mezőgazdasággal 2022-ben?

2022. december 28.

Az idei év nem volt unalmas, semmilyen szempontból sem. 2022-ben először fordult elő például az, hogy hazánk kukorica importra szorult, aminek oka a szinte soha nem tapasztalt, hatalmas aszály.


Kiemelt ajánlatok

Emellett sem a csapadék hiánya, sem a gazdasági helyzet nem segítette a kisgazdaságokat, akik esetében csődhullám indult el. De kitérünk arra is, hogy mennyivel emelkedett a sertés ára az elmúlt egy évben.

Ebben a cikkben összegyűjtöttük az idei év legfontosabb eseményeit.

Először importáltunk kukoricát

Az egyik legnagyobb esemény, hogy a mostani volt az első év, amikor az országban nem termett annyi kukorica, amire a gazdáknak szüksége volt. A modern kori időkben nem volt még olyan, hogy behozatalra szorultunk volna. Egy átlagos évben nagyjából 6-8 millió tonna kukoricával lehet számolni, azonban idén hatalmas aszály tombolt, aminek hatására egyre nőtt azoknak a területeknek a mérete, ahol már szinte lehetetlen kukoricát termeszteni.

2022-ben a példa nélküli aszály miatt mindössze 2,4 millió tonna kukoricát tudtak learatni, amire még soha nem volt példa korábban. Ez a mennyiség pedig értelemszerűen nem fedezi a szükségletet. A magyar gazdákat az ukrán kukorica mentette meg, akiknek köszönhetően az állattenyésztőknek sem kellett nagyobb nehézséggel szembenézniük.

Mindez már nyáron látható volt, hiszen az Alföldön júliusban félmillió hektáron keletkezett akkora kár, amit nem tudtak visszafordítani. Augusztusra pedig szinte semmi nem maradt. A jelenség mind a kukoricát, mind a napraforgót érintette, de nem úszta meg a másik két gabona, a búza és az árpa sem.

Csődhullám a kisgazdaságokban

Utoljára 2011-ben és 2012-ben volt hasonló mértékű aszály. Egyesek azonban azt állítják, hogy az idei közel sincs az akkori szárazsághoz. A gazdálkodók nagy része egész évben csődhullámról beszéltek. A nagyobb gazdaságok bíztak abban, és persze most is remélik, hogy könnyen megszerezhető földekhez jutnak.

A nyári időszakban a Dunától keletre nagyjából fele annyit termést tudtak realizálni, mint nyugaton. Ez azt jelenti, hogy amíg a Dunántúlon 5-6 tonnát sikerült aratni, addig a keleti országrészen ez mindössze 3 tonna volt. Itt a kombájnoknak szinte nem volt mit learatni a táblákról. Az éves búzatermést 3,6 és 4 millió tonna közé tették, bár már akkor kételkedtek abban, hogy sikerül elérni a felső határt.

Végül kiderült, hogy keleten egyik gabonán sem lehetett keresni ebben az évben. Nemcsak a napraforgó és a kukorica nem volt nyereséges, de még a búza is veszteséget termelt. Egy év persze nem jelentene a termelők számára akadályt, ha rendelkeznek valamennyi tartalékkal, azonban az infláció ide is begyűrűzött. A 2021-es évben elnyert pályázatok megvalósítása így jóval több pénzt vitt el, mint azt gondolták. A kistermelők egy része idén biztosan feladja a gazdálkodást, így az év végén, jövő év elején egyre több eladó föld kerül eladósorba.

A mezőgép piac

A gazdák egyáltalán nem sajnálják a pénzt a gépparkjuknak a fejlesztésére. Az idei év első felében több mint 62 milliárd forintot költöttek új mezőgazdasági gépekre és eszközökre. Ezt az adatot persze segítették az elérhető támogatások. Már ekkor figyelmeztették őket a szakemberek, hogy a háborús konfliktus miatt mind a mezőgépek, mint az alkatrészek területén nagy áremelkedésre lehet számítani, azonban bizonytalanság volt azzal kapcsolatban, hogy ez mekkora mértékű lesz.

2022-ben technológiai modernizáció zajlott a hazai mezőgazdaságban. Az első negyedéves forgalom 2021-hez képest 50%-kal emelkedett. A gazdálkodók több mint 20 milliárd forintot költöttek alkatrészekre, amely közel 40%-os növekedést jelent.

A bővülésben hatalmas szerepe volt az őket segítő pályázatnak. Arányait nézve ugyanis jelentősen nőtt a növényvédelem, valamint a szálastakarmány betakarításához szükséges gépek értékesítése. Emellett kiemelkedő volt a rakodógépek, illetve a szőlő- és a gyümölcs ápoló gépek eladásának aránya is. Emelkedett továbbá a traktor- és a kombájnértékesítés is. Az AKI jelentése arra mutatott rá, hogy a hazai mezőgép piacot folyamatos fejlődés jellemzi. A hazai géppark egyre korszerűbbnek számít, ez pedig az elmúlt években történő gépcseréknek köszönhető.

Jelentősen változott a sertéshús ára

A KSH adatai szerint a hazai élősertés exportja 6%-ot nőtt január és szeptember között az előző év ugyanezen időszakához képest. Ezzel együtt az import 8%-kal esett vissza, így alig több mint 49 ezer tonnára csökkent a behozatal. A nemzetközi piacon eladott sertéshús mennyisége 1,5%-kal, az értéke pedig 27%-kal nőtt meg ugyanebben az időszakban. Az AKI PÁIR adataiból jól látszik, hogy a magyar termelésű vágósertés termelői ára áfa, valamint szállítási költségek nélkül elérte a 781 forint/kg árat. Ez 2022 novemberében 79%-os emelkedést jelentett tavaly év végéhez képest. Ugyanez elmondható a darabolt sertéshússal kapcsolatban, ahol ez 79%-kal volt magasabb a tavalyi adatokhoz képest.

Ebben az évben tehát bőven voltak változások a mezőgazdaságban és az agráriumban. Nem csak az árak emelkedtek, hiszen a gazdáknak az aszállyal is meg kellett küzdeniük.

← Vissza a blog-ra