Megérkezett a zsúfolt ősz – Agrárhírek 2021. szeptember

2021. október 1.

Az ősz az egyik legpörgősebb évszak a mezőgazdaságban, most sem maradtunk hírek és újdonságok nélkül. Az elmúlt időszak legérdekesebb információi közül válogattunk össze egy cikkre valót.


Kiemelt ajánlatok

Jól halad az őszi betakarítás

Az elmúlt időszakban országszerte jól haladtak az őszi betakarítási munkák, a gépek szinte egymást követik a táblákon. A napraforgó nagy részét már learatták a kombájnok, ahol a gazdálkodók az aszályosabb nyár miatt kisebb fejekkel találkozhattak a szárakon. Az aratás után a területeket a szárzúzók vették át, majd következhetett a talaj előkészítése a következő kultúrára.

A kisebb napraforgó- és a korábbi hasonlóan gyenge repcetermés miatt a szakértők az étolaj további drágulását várják, mely év végére elérheti a 730 Ft-os átlagárat is.

A kukorica betakarítása kissé késésben van mindenhol, de a termés kiválónak ígérkezik. A fuzáriumos csőpenész idén is jelentkezett a növények termésén, de a száraz idő miatt megállt a terjedése, és a csapadékos időszak megérkeztéig nem is fog tovább terjedni. Komoly a kukoricamoly fertőzöttség is, mely már elkezdte a kukoricaszárakban történő áttelelést, kiirtásuk a megfelelő szárzúzózással lehetséges.

Rossz évet zártak a halgazdaságok

Komoly veszteségeket szenvednek el idén a halgazdaságok, köszönhetően a kevés csapadéknak. Főleg a Dunántúlon érkezett kevés utánpótlás a halastavakba, ahol a nagy méretű párolgás miatt oxigénhiány alakult ki, ami halpusztuláshoz vezetett.

Az alacsony vízszint kedvezett a madaraknak is, melyek a becslések szerint jócskán besegítettek a most 600-800 mázsára becsült halpusztulásba. Ezen okok miatt idén kevesebb hal jut az export piacokra, és egyes halgazdaságok már fontolgatják a növénytermesztésre való áttérést. A halastavak iszapja kiszárítva és felszántva gazdagon terem, melyet megfejelnek a jelentős európai uniós támogatások is. A folyamat egyébként nem egyedi, a konkurens Romániában is tömegesen térnek át a halastavak tulajdonosai a kukoricatermesztésre, hasonló okok miatt.

Visszaszorulóban van a magyar káposztatermelés

Míg 2015-ben még 64 ezer tonna káposztát termeltek Magyarországon, addig tavaly ez a szám már csak 39,7 ezer tonnát tett ki. Idén a nagyfokú meleg miatt a káposztafejek kisebbre nőttek, a növény víztartalma is alacsonyabb volt, melyen az intenzív öntözés sem segített sokat. Emiatt várhatóan a 2021-es év még rosszabb számokat produkál majd a területen.

Magyarországon a fogyasztók amúgy is kevésbé keresik a káposztát, mivel visszaszorulóban vannak azok az ételek, melyekben felhasználják. Emiatt sok termesztő kisebb terület vet be, néhányan pedig fel is hagytak vele, és más növénytípusokra tértek át. Az országból főleg a skandináv országok, Finnország, Norvégia és Svédország irányába exportálunk, míg jelentős az import Németországból, Észak-Macedóniából és Lengyelországból. Ez utóbbi ország önmaga az Európai Unió teljes termésének nagyjából 25%-áért felelős.

Egy hónappal tovább lehet trágyázni

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lobbitevékenysége célt ért, mivel az Agrárminisztérium egy hónappal későbbre, november 30-ra tolta a téli trágyázási tilalom kezdetét. A tilalom a nitrátérzékeny területekre vonatkozik, amely azonban a magyarországi termőterület kétharmadát teszi ki.

A Kamara már 2017 óta kampányolt a trágyázási határidő kitolásában, mivel a klímaváltozás miatt kevésbé hidegek a telek, a növények pedig igénylik a trágyázást. Az elmúlt években számos vizsgálatot végeztek annak bizonyítására, hogy nem okoz környezetvédelmi problémákat az eltolódás. Ez végül bebizonyosodott, normál csapadékviszonyok között a trágyázás tovább folytatható.

A most megjelent 32/2021. (IX. 22.) rendelettel iktatta jogszabályba az Agrárminisztérium a változásokat, egyben arról is rendelkezett, hogy a földekre kijuttatott műtrágyát vagy szerves trágyát a 12%-nál meredekebb területeken a kiszórást követő 4 órán belül a földbe kell dolgozni. Ennek célja, hogy a trágya nitrogéntartalma a földben hasznosuljon, és ne szökjön el a légkörbe.

Magyar felfedezés segíti a Lyme-kór elleni védekezést

Egy magyar kutató, Bózsik Béla Pál már az 1980-as évek közepén elkezdte a Lyme-kór felismerésére szolgáló kutatásait, mely nemrég Európa legnagyobb Lyme-kórral összefüggő kutatásaként zárult. Az Európai Bizottság 1,1 milliárdos támogatásával megvalósult projekt 6 európai országban, 8 vizsgálati helyen folyt. Az elkészült szoftver a vérvétel után 1900 kórokozó jelenlétét vizsgálja, és nem csak azonosítja ezeket, de a statisztikák alapján meg is becsüli a hatásukat a gazdaszervezetre.

A módszer segítségével pontosabban adagolható az antibiotikum, ha egyáltalán szükséges a bevetése. A DualDur-teszt nevet kapó termék azonosítani tudja a Lyme-kór baktériumait a fertőzöttség bármelyik szakaszában, emiatt sokkal korábban elkezdhető a kezelés.

Magyarországon a vizsgálatok szerint minden második kullancs fertőzött ezzel a kórral, a felismerése pedig nehézkes, mivel a betegek egy részében csak későn jelentkezik az immunválasz, másoknál pedig egyáltalán nincsenek korai tünetek. Az elhanyagolt kór pedig szívizomgyulladást, ideggyulladást vagy bénulást is okozat. Az új eljárás segítségével nem kell kutatni az immunválaszt, hiszen a vérből azonnal megmutatható a kór jelenléte. Ez 60%-kal megnövelt szenzitivitást jelent a jelenleg is használt szerológiai tesztekhez képest.

← Vissza a blog-ra