Komoly károkat okoz az aszály a gazdáknak
2024. szeptember 10.Az őszi vetésből nyári lett, a klímaváltozás teljesen összezavarta a mezőgazdaságot, a munkák ideje teljesen megváltozott. A kombájn október közepe helyett sok helyen már augusztusban betakarította a cukorrépát. A szakértők szerint nagyjából 30 százalékkal alacsonyabb lesz a hozam, ami igaz a kukoricára és a napraforgóra egyaránt.
Ezek betakarítása szintén másfél hónappal korábban történik, ami miatt már most szükség van a mezőgazdasági gépekre.
Hatalmas károkat szenvednek el a gazdák
Ami a kukoricát illeti, biztosan mindenhol terméskiesés lesz, legalább a tavalyi évhez viszonyítva mindenképpen. Mivel azonban sok helyen többet vetettek, így talán kevésbé érezzük meg ennek hatását. Hiába a folyamatos öntözés, átlagos termésnél jobbra semmiből sem kell számítani. A kukoricát ugyanis nem lehet hatékonyan locsolni, így a károk itt sem kerülhetőek el.
Az ország nagy részén komoly területen foglalkoznak kukoricával, csapadék hiányában azonban már most kénytelenek megkezdeni a betakarítást. Voltak olyan helyek, ahol 300 hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre az aszály hatására. Nem csoda, hogy vannak olyan országrészek, ahol már semmit sem lehet betakarítani, a gépnek nem kell leszednie semmit, mert nincs mit.
A gabonák aratása sem hoz megfelelő eredményeket. A mennyiség és a minőség szintén rossz, főleg a búza esetében. A Dunántúlon közepes és jó termés volt, míg a keleti országrészben az aszály hatására szinte semmi sem maradt épségben. A búza betakarítása még sok helyen tart, az arató gépek folyamatosan járják a területeket. A becslések szerint 3 és 4 tonna közötti átlagra lehet számítani, ami különösen alacsony, főleg az előző évekhez viszonyítva. Az Alföldön még rosszabb a helyzet, hiszen ott 2 és 3 tonna között mozog ez az arány.
Ki téríti meg a veszteséget?
Nem elég, hogy a hőség miatt a gazdák alig bírnak kimenni a területeikre, mindenhol komoly fejtörést okoz a védekezés. Ebben az évben a tavalyihoz képest még nagyobb károkkal kell megküzdeni, főleg a déli és délkeleti régióban. Amikor aszálykárról van szó, akkor minimum a terület 30%-án a hőség és a csapadékhiány miatt nem lett termés. Amennyiben ez alatt van ennek mértéke akkor terméskiesésről beszélhetünk, amikor kártérítésre sem számíthatunk.
Azokon a területeken, ahol a kár meghaladja a 30%-ot, a gazdák hektáronként több száz eurós kártérítésre számíthatnak. Bár jónak hangzik, ez a pénz csupán arra elég, hogy megtérüljön a befektetés, a munkák összegét nem fedezi, nyereségre meg pláne nem számíthatunk.
Hetente több tízezer hektárral növekszik az aszálykárra bejelentett területek nagysága. Augusztus végéig országosan több mint 300 ezer hektárra jelentette be kárt. A legrosszabb helyzetben a már említett kukorica és a napraforgó van, de a lucerna és a szójabab is megszenvedte a csapadékhiányt.

Ez azt jelenti, hogy alig 20 nap alatt több mint 200 hektárral nőtt az aszállyal sújtott területek nagysága. Ehhez hozzátartozik, hogy a termelők 700 ezer hektárra kötöttek biztosítást idén.
Mi lesz így a gépek sorsa?
A probléma az, hogy az aszály egyre több évben egyre nagyobb mértékben pusztít. Ennek hatására visszaesnek a mezőgazdasági gépek vásárlásának arányai. Kevesebb traktorra, késes hengerre, pótkocsira, vagy éppen tartálykocsira van szükség. A bálaszállítók szerencsére jól mennek, hiszen volt honnan anyagot termelni hozzá. De ez közel sem segíti a munkagépközvetítők életét. Jelentős visszaesés tapasztalható, ami ellen még most kell tenni.
A magyar gazdálkodók gépbeszerzési kedve éveken át, egészen 2023 első feléig töretlenül ívelt felfelé. Hiába az utóbbi évek pályázatai, a tavalyi év második felétől bekövetkezett a recesszió, a gabonapiaci helyzet miatt növekedtek a gépek árai, valamint gyengültek a finanszírozási lehetőségek is. Az aszály sem segít azon, hogy akinek még van beruházni kívánt pénze, az munkaeszközöket vegyen a gazdasága számára.
2023-ban a gépeladás 25 százalékkal esett vissza, 2024-ben pedig tovább zsugorodott a piac. Csak az első hónapban 56 százalékkal esett vissza a gépértékesítés a tavalyihoz képest. A forgalmazás ismételt növekedéséhez a pályázatok mellett a gazdálkodás eredményességére is szükség lenne, ami most, a csapadékhiányos időszakban szinte lehetetlen.












































