Helyzetjelentés a mezőgazdaságból
2022. december 28.Az ellátási lánc megszakadása, a geopolitikai bizonytalanság, az éghajlatváltozás és az ezek következtében kialakult átlagon felüli áringadozás csak néhány azok közül a kihívások közül, amelyekkel a gazdálkodóknak szembe kellett nézniük 2022-ben.
De nem csak a gazdálkodóknak, hanem az élelmiszeriparban dolgozóknak és a vetőmag szakértőknek is tisztában kell lenniük azokkal a megpróbáltatásokkal, amelyek elkerülhetetlenül hatással lesznek a termésre, és fel kell vértezniük magukat tudással, hogy sikeresen vegyék az akadályokat. Ezért is gondoltuk úgy, hogy összegyűjtjük a mezőgazdaság legfontosabb történéseit 2022 őszéről.
Hiába a növekvő költségek, a pékek továbbra sem tudnak árat emelni
Egyre forróbb a helyzet a pékek körében, és erre még a növekvő termelési költségek egy lapáttal rátesznek. Legyen szó a helyi családi vállalkozásról vagy hatalmas ipari pékségekről, az égbe szökő alapanyag- és rezsiszámlák egzisztenciális veszélyt jelentenek mindenki számára. Az utóbbi időben megfigyelhető fogyasztás csökkenés pedig még inkább borúlátásra ad okot.
Hogy számokkal is illusztráljuk a helyzetet: míg az elmúlt egy évben az alapanyagköltségek 130-150 százalékkal emelkedtek és az energiaköltségek is 10-11-szeresükre növekedtek, addig a keresletben 10-15 százalékos visszaesést jósolnak a következő évre. Ezután feltehetjük magunknak azt a kérdést, hogy vajon képesek-e túlélni ezt a helyzetet a pékségek. Nos, sok sütőipari vállalkozás kénytelen volt az energiaárak elszabadulása miatt visszaállni az éjszakai sütésre, mert akkor olcsóbb az áram, sőt még a termék fagyasztására sincsen szükség. Ezt a költségnövekedést azonban nehezen tudják beépíteni az áraikba. Többek között emiatt is számol úgy a Magyar Pékszövetség, hogy az elkövetkezendő fél-háromnegyed évben a sütőipari cégek 20-25 százaléka mehet tönkre.
A növekvő költségek mellett a munkaerőhiány tovább tetézi a gondokat. Magyarországon a sütőipar körülbelül tizenkilenc ezer foglalkoztatását teszi lehetővé, de a szövetség azt állítja, hogy még így is hiányzik legalább háromezer dolgozó. Ezt a hiányt jelentős béremelésekkel és különféle képzések szervezésével próbálják kiküszöbölni.
Idén tizedik alkalommal rendezték meg az Agrárágazati Konferenciát Siófokon
A rendezvény nyitányaként a földművelésügyi miniszterhelyettes tartott beszédet, és rengeteg olyan témakört érintett, amely manapság egyre többeket foglalkoztat Magyarországon. Az öntözésfejlesztés ügyéről is esett szó, amely főként az Alföld területén vált aktuálissá. Mivel a Tisza 1800-as években végrehajtott alföldi szabályozásának köszönhetően a talajban már csak olyan mélyen található meg nedvesség, amit a növények gyökere alig ér el. Ennek köszönhetően a 2023 után vidékfejlesztési támogatások nagy részét ennek az ügynek tervezik szentelni. Továbbá a miniszterhelyettes örömmel számolt be arról is, hogy az Európai Bizottság november elején elfogadta a Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai Tervet. Ez öt évre összesen 14,7 milliárd eurós, azaz több, mint 5.300 milliárd forintos költségvetést jelent, ami a mezőgazdasági termelés túlélésének záloga lehet.
A fiatal gazdák jövedelemtámogatáshoz jutnak
Az Európai Unió mezőgazdasági ágazata komoly demográfiai kihívással néz szembe. A mezőgazdasági vállalkozások mindössze 11%-át irányítják 40 év alattiak, amely komolyan aláássa az egész szektor hosszú távú fenntarthatóságát. Ez a helyzet legfőképpen azért alakulhatott ki, mert számos társadalmi és gazdasági tényező, mint például a földhöz és hitelhez való korlátozott hozzáférés, valamint a vidéki infrastruktúra hiánya, elriasztja a fiatalokat a mezőgazdasági pályafutástól.
Az Unió ezért különféle támogatási formákat és ösztönzőket biztosít a fiatalok mezőgazdasági pályára lépésének megkönnyítésére. Segítséget kapnak a vállalkozásuk elindításához indulási támogatásokkal, jövedelemtámogatással és olyan juttatások által, mint a kiegészítő képzés. Ez a 2023 és 2027 közötti időszakban első körben 3400 milliárd forintos közvetlen támogatási csomagot jelent, míg a másodikban pedig egy 2853 milliárd forintos fejlesztési forrást. Ezáltal nem csupán a mezőgazdaság versenyképessége kerül megerősítésre, hanem az élelmiszerellátás is garantálva lesz az elkövetkező években.
De emellett a támogató program mellett a különféle innovációk térnyerésére is kiemelt figyelmet fordítanak a szektorban. Kifejlesztettek például egy innovatív talajjavító anyagot, amelyet a gazdálkodó akár maga is előállíthat a meglévő mezőgazdasági hulladékból, ezáltal kiküszöbölve a műtrágya használatát és fokozva a termésmennyiséget.
Törpeharcsa invázióra kell számítani a Balatonban?
A Balatonban a nyolcvanas évek óta jelenlévő fekete törpeharcsa nemcsak az őszi süllőszezont rontotta el, hanem a tavaszi-nyári keszeg és ponty horgászat során is sok bosszúságot okozott. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy idén ősszel a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egy online kérdőív kitöltésére kérte a horgászokat, hogy felmérhessék a helyzet súlyosságát. Erre leginkább azért volt szükség, mert az állomány nagyságának pontos meghatározása komoly kihívást jelent a tó mérete és a fajok mozaikos elterjedése miatt. Olyannyira súlyosnak bizonyul a helyzet, hogy az intézet kutatócsoportjának közleményében még az invázió szó is előkerült.
Ezután sokunkban merül fel jogosan a kérdés, hogy vajon mi is okozhatta ezt a nagyfokú elszaporodást. Nos, az egyre fokozódó víztisztítás, és ennek eredményeként a különféle fajok nyíltvízi hínártábláinak megerősödése sajnos az elmúlt években a törpeharcsának is jót tett. A mindenevő invazív faj fontos menedéket talált, amely védelmet nyújt az erős viharok során kialakuló hullámok ellen, amelyek korábban főként a fiatal egyedeket veszélyeztették. Jelenleg az állománynak nincs természetes ellensége, de szakértők valószínűsítik, hogy egy ekkora populációban nagy az esélye annak, hogy előbb-utóbb felüti a fejét egy pusztító kórokozó, ami véget vet a túlszaporodásnak.