Árrobbanás a háborús konfliktus miatt
2022. április 25.Már a magyarországi boltokban is érezhető az az áremelkedés, mely részben az orosz-ukrán konfliktus miatt alakult ki. Az árak növekedésének még koránt sincs vége, erről is megtudhatunk újdonságokat ebben a cikkben.
A drágulás mellett szó lesz még az idegenhonos kártevők betöréséről és az teljes szektor tavalyi teljesítményéről is.
Jelentősen nőnek az árak az orosz-ukrán konfliktus miatt
Tekintettel a kialakult háborús helyzetre, fokozódik a feszültség a Fekete-tenger medencéjében. Az elhelyezett aknák miatt a romániai konstancai kikötő kapott nagyobb hangsúlyt. Mivel nem folyamatos a teherforgalom, a termények ára növekedésnek indult. Árfelhajtó tényező az is, hogy az ukrán miniszter úgy nyilatkozott, hogy várhatóan a tavaszi vetésű növények vetésterülete a fele lesz a tavalyinak. A becslések szerint csupán 3,3 millió hektáron fognak kukoricát vetni, a tavalyi 5,4 millió hektárhoz képest.
Problémaként jelentkezik az is, hogy a műtrágya kijuttatása a földekre is veszélybe kerül, ezáltal az ősszel már elvetett termények betakarítása is alacsonyabb hatásfokú lesz.
A párizsi árutőzsdén hatalmas az árak változása. Míg a búza májusi határidős jegyzése február közepén 270 euró körül volt, jelenleg már 379 euró. A kukoricánál is hasonló tendencia figyelhető meg, a februári 240-250 eurós tonnánkénti ár már meghaladja a 335 euró/tonnát. A repce tonnája most 1005 euró.
Magyarországon sem jobb a helyzet. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének (AKI PÁIR) adatai szerint 156 százalékra, 111,5 ezer Ft/tonnára nőtt az előző évhez képest az étkezési búza ára március első felében, és ebben nincs benne sem az áfa, sem pedig a szállítási költség.
A takarmánybúza növekedése jelentősebb, 167 százalékra nőtt, jelenleg 106,9 ezer Ft/tonna. A kukorica árának növekedése is tekintélyes, március első felében már 103,7 ezer Ft/tonna volt a termelői ára, mely az előző évinél 48 százalékkal magasabb. A repce esetében a legdurvább a változás, 170 százalékra nőtt a tonnánkénti ár, azaz 256,1 ezer Ft.
Egyre több idegenhonos kártevővel kell megküzdeniük a gazdálkodóknak
Az utóbbi időben nem csak a magyarországi kártevők ellen kell védekeznünk, de egyre több az úgynevezett idegenhonos és inváziós faj. Ennek kapcsán hiánypótló könyvet adott ki az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK).
Ezen károsítók megismerése, felkutatása, valamint az ellenük történő védekezés egyre nagyobb szerepet kap. A könyv bemutatja az eddigi kutatási eredményeket, az új vírusokat, a kárt okozó baktériumokat, gombákat, nem utolsó sorban a rovarokat, atkákat, (házas és meztelen) csigákat.
Az Agrártudományi Kutatóközpont elődje a 19. században filoxéra elleni védekezésre jött létre. A filoxéra, azaz a szőlőgyökértetű, mely Amerikából került Európába, nagyon agresszív károkozó, egész szőlőültetvényeket pusztított ki. Védekezni csak ráoltással lehetett ellene. A burgonyabogár elleni védekezés érdekében hozták létre a keszthelyi laboratóriumot, az amerikai szövőlepkét a nyíregyházi laborban kutatták.
A napjainkban játszódó klímaváltozás, a nemzetközi kereskedelem, a szabad áruforgalom egyre inkább teret ad az idegenhonos és inváziós kártevők betelepülésének. Jelentős gondot okoz az is, hogy hazánkban ezeknek a kártevőknek nincs természetes ellensége. Az ATK egyik legfontosabb feladata az eredményes, hatékony és környezetkímélő védekezés kialakítása.
A hivatkozott könyvben nagyon sok színes kép mellett helyett kapott az egyes idegenhonos gyomfajok anyagcseretermékeinek potenciális növényvédelmi alkalmazása, valamit a kétéltűinket fenyegető idegenhonos gombabetegségek is.
A termelés csökkent, a kibocsátás nőtt a hazai mezőgazdaságban
Egyes agrárszakértők véleménye szerint a magyar mezőgazdaság jól teljesít ugyan, de érdemes az európai országok közül Ausztriával, Hollandiával, Lengyelországgal összehasonlítva megvizsgálni a kérdést.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint hazai mezőgazdaság kibocsátása 2020-ban elérte a 2973 milliárd, tavaly pedig a 3378 milliárd forintot. Ebben az időszakban a növekedés 13,6 százalék volt, melynek elsődleges oka a drágulásban keresendő, ugyanis az árak 116 százalékra nőttek, a termelés tömege azonban 2,3 százalékkal csökkent.
A 2021. évben a növénytermesztés teljesítménye 61, míg az állattenyésztésé 32 százalék volt. Az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásának 2,1 százalékát adta hazánk a tavalyi évben.
A mezőgazdasági termelés az utóbbi 30 évben bővült, azonban itthon a rendszerváltás utáni években erős visszaesés történt, és ez a tendencia azóta is változatlan.
Általánosságban elmondható, hogy az uniós országok mezőgazdasági termelése folyamatosan nőtt annak ellenére is, hogy a dél-európai országok teljesítménye gyengébb volt.
A már említett négy országban az uniós átlag feletti volt a növekedési ütem. Bár hazánkban is erős növekedés történt a mezőgazdaság vonatkozásában, de Lengyelország kétszer olyan jól tudta kihasználni az uniós lehetőségeket, mint hazánk. Érdemes megemlíteni Hollandiát, ahol folyamatosan nő az egy hektárra vetített bruttó termelési érték. A gyarapodási ütemben Magyarország lemaradása jelentős, különösen akkor, ha a többi országhoz képest vizsgáljuk az adatokat.