A globális felmelegedés hatása a mezőgazdaságra

2023. február 6.

A klímaváltozás a globális felmelegedéssel együtt szinte az egész életünkre hatással van. Utóbbi egyre növekvő mértékben hat ki a mezőgazdaságra, hiszen az időjárás szoros kapcsolatban áll a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel.


Kiemelt ajánlatok

Mivel a szén-dioxid és a metán koncentrációja folyamatosan nő, így egy amerikai felmérés 15-20%-ra teszi ezek hatását a mezőgazdaságra.

Ebben a cikkben arról számolunk be, hogy vajon milyen mértékben hat a globális felmelegedés erre az iparágra.

Mi a globális felmelegedés oka?

A Föld lakossága már elérte a 8 milliárdot, ami 2050-re 9, 2100-ra pedig akár 12,3 milliárd is lehet. Mivel ezzel együtt rohamosan fogynak a víz és az ökoszisztémai készletek, így a túlhasználat hatalmas gondokat okoz már most is.

A mezőgazdasági termelés mennyisége csökken, ugyanis a klímaváltozás nagy hatással van a termésekre. A hatalmas szárazság miatt a termések nagy része idő előtt tönkremegy, hiszen a termőtalaj nem jut megfelelő mennyiségű csapadékhoz. A hosszúra nyúló nyarak pedig tovább rontják a helyzetet.

Amerikai kutatók egy felmérésben 1980 és 2002 közötti időszakot vizsgáltak meg. Ekkor a globális átlaghőmérséklet 0,7 fokot emelkedett. Az eredmény pedig az lett, hogy minden 0,5 fokos növekedés 3-5%-os terméshozam csökkenést hoz magával. Bár csak pár százalékról beszélünk, ha összevetjük azzal, hogy a termőterületek száma egyre csökken, máris máshogy nézünk arra a 3-5%-ra.

Milyen károkat szenvedtek el az egyes országok?

Néhány területen sokkal nagyobbak voltak a károk az elmúlt időszakban, mint a többi országban. Az éghajlatváltozás nem mindenhol ugyanúgy fejti ki a hatását. A felmelegedésnek van egyfajta öngerjesztő tulajdonsága, aminek hatására a látszólag előnyben lévő földek szintén vesztesei ennek a jelenségnek.

A japánoknál például nagyjából évi 30 milliárd eurós kárt okoz a klímaváltozás. Ezt a japán környezetvédelmi minisztérium tanulmányában írták le. Ezzel szemben Kanada mezőgazdasági terméshozama 27%-kal, Oroszországé 25%-kal, míg Kínáé 17%-kal nő majd az elkövetkezendő időszakban.Ez persze csak becslés, de nagy eltérésekre nem kell számítani.

A vesztes országok között viszont ott van az USA, Uruguay, valamint Egyiptom és Brazília. Utóbbi 32%-os veszteséggel számol, aminek nagy része az esőerdők pusztítása miatt történhet meg. Maga a tevékenység viszont az egész világra hatással van.

Mi történik Magyarországon?

Beszéljünk egy kicsit hazánkról. Az átlaghőmérséklet 1 fokos emelkedése nagyjából 300 km-rel tolja északabbra az egyes gabonák termesztésének határát. Ide tartozik a búza, a kukorica, a szójabab, valamint a napraforgó.

A nyarak egyre szárazabbak, tavaly az Alföldön olyan csapadék hiánnyal küzdöttek meg, amely hatással volt az egész ország ellátására. Nem várt termelésbeli kiesés történt a hazai kukorica termésben, de a búza és persze a napraforgó is megszenvedte ezt az időjárást.

A mezőgazdaság is hatással van a globális felmelegedésre

Nem szabad azt hinni, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés semmiben nem befolyásolja a bolygónk klímáját. Mielőtt ugyanis az élelmiszer a tányérra kerülne, azt feldolgozzák, tárolják, szállítják, felszolgálják, ami mind-mind befolyásolja a globális felmelegedés mértékét.

Az élelmiszer kezelésének minden fázisában üvegházhatású gázok kerülnek a levegőbe. A mezőgazdaság például különösen nagy mértékben felel a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátásáért. Ezáltal az ipar az EU-s kibocsátás minimum 10%-áért felel.
A helyzet 1990 és 2012 között jelentősen megváltozott. Ekkor ugyanis csökkent az állatállomány, valamint a műtrágyák használata, ami 24%-kal csökkentette a mezőgazdaságból származó uniós kibocsátást. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a világ többi részén is hasonló lenne a helyzet. Sőt, a legtöbb országban pont az ellenkezője történik.

Fontos lenne tehát egy fenntartható mezőgazdaságot létrehozni. Ehhez azonban nagyon sokat kell még tennünk és nemcsak Európában, hanem az egész világon.

← Vissza a blog-ra