Nagyot nőtt a búza és a liszt ára is
2022. augusztus 1.Július elsejétől 30 százalékkal növelték az itthoni malomipari cégek a lisztek átadási árait, mert ők is lényegesen drágábban jutottak hozzá az új étkezési búzához az elmúlt időszakhoz viszonyítva. Ennek az oka az orosz-ukrán háborúra és a hazai időjárási viszonyokra vezethető vissza.
A háború miatt a gabonapiac is nagyon bizonytalanná vált, még nem tudható, hogy Ukrajnából mennyi gabonát, ezen belül búzát tudunk importálni. A magyarországi terméssel is gondok voltak, mert nagy mértékű aszály sújtotta a termőterületeket. Számítások szerint az előző év terméséhez képest egy-másfél millió tonnával kevesebb búzát lehet majd betakarítani a kedvezőtlen, csapadékmentes időjárás miatt.
A hónap elején ezek miatt az okok miatt jelentősen emelkedett a liszt ára. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a finomliszt átadási ára kilónként 215-230 forint lett, azaz 30 százalékkal, 45-50 Ft-tal nőtt június végéhez képest.
Ez természetesen maga után húzza a kenyér és a péksütemények árát is, ami további drágulásokhoz vezet.
A malomipar költségei nemcsak a liszt miatt növekedtek, hanem mert az energia és egyéb költségek is magasabbak lettek. 2021. év ugyanezen időszakában a búza tonnánkénti ára 60 ezer forint körül volt, de a felvásárlási árak folyamatos emelkedése miatt a malmok már 105-110 ezer forint áron kaptak egy tonna búzát. Ebben a hónapban a tonnánkénti ár már 130-135 ezer forint, azaz egyre drágul a gabona, amiből lisztet tudnak a malmok előállítani, mert már a régi készletük erősen fogytán van. Sajnos a tendencia az, hogy ezek az árak – részben a háború, valamint az aszályos időszak hatására – a továbbiakban még tovább fognak emelkedni.
A mezőgazdasági helyzetet alakulására leginkább a környezeti tényezők vannak hatással, ezért a mostani aszály, mely főleg keleten volt inkább érezhető, a termésátlag nem érte el az előző évi felét sem. Ez azt is jelenti, hogy az előrejelzések szerint idén hazánkban a búza össztermelése nem fogja elérni a 4 tonnát sem, ez több, mint 25 százalékos kiesést jelent az előző évhez viszonyítva. Emiatt a hazai ellátás veszélybe került, ezért a kormány azt a döntést hozta, hogy változatlanul előzetes bejelentéshez kötött gabonakivitel.
A gazdák is jelentős áremelésekre számítanak, ezért inkább értékesítés helyett a búza raktározása mellett döntöttek. Így a piacon még kevesebb a búza, ami szintén árfelhajtó tényezőként hat. Csak azok a termelők adják el árujukat, akiknek sürgősen szükségük van pénzre, a többiek inkább kivárnak.
A malmok is inkább kevesebb búzát vásárolnak, leginkább annyit, amennyi a működésükhöz szükséges, nem most képeznek tartalékot.
Mivel a kormány februártól kezdődően nem engedi begyűrűzni a magasabb árakat, ezért az élelmiszerboltok nem háríthatják tovább a fogyasztókra az áremelkedést, a BL55-ös finomliszt kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb, mint a múlt év októberében érvényben lévő ár. Az élelmiszer-árstop miatt a különbözetet a kereskedőknek a maguk hasznából kell kitermelniük.
Ez az árstop azonban a sütőipari termékekre már nem vonatkozik, ezért a kenyérfélék és a péksütemények ára szinte napról napra drágul.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy míg egy félbarna kenyér kilójáért június elején, azaz alig egy hónapja 415 forintot kértek, addig ez az ár július közepére több, mint negyedével emelkedett, elérte az 519 forintot.
A sütőipari cégek is érvényesítik a liszt drágulását, és sajnos a folyamat végét még nem láthatjuk, de várható a további jelentős drágulás.
Új vetésváltási szabályok léptek életbe
Bár csak 2023-tól fognak megváltozni a vetésváltás szabályai, azonban az új szabályozást már figyelembe kell venni.
2023-ban új időszak kezdődik az agrárpolitikában. Ennek érdekében egyeztetések indultak az Európai Bizottsággal. Kulcskérdés a vetésváltás szabályrendszere.
A tavalyi évben változtak az uniós szabályok, így hazánk kidolgozta a rugalmas szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét. Ezt akkor formálisan elfogadta az Európai Bizottság. A 2023-as elképzelés azonban teljesen más, mint az akkor elfogadott. Ezért a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv ismét benyújtásra került, mivel ez a konstrukció eltér az első változattól.
Az időben történő felkészülés miatt érdemes megismerni a hivatalos elfogadás előtt a Stratégiai tervet, mert a vetésváltási előírásokat mindig több éves viszonylatban kell áttekinteni.
A 2023-ban benyújtandó egységes kérelemben fel kell tüntetni a 2022. évben földbe kerülő növényeket is. A 2023-as évben elvetetteket pedig annak előveteményként a 2022. évben termesztett növénykultúrát kell figyelembe venni.
Ez tehát azt jelenti, hogy az idei, tehát a 2022. évi őszi vetéseknél már tekintettel kell lenni a 2023-as év szabályaira is.
Az Európai Bizottság elvárása az évenkénti vetésváltás bevezetését akarta bevezetni a tagállamok összességénél, azonban hazánknak ezen az erős szabályon sikerült enyhíteni. Magyarország álláspontja az volt, hogy ezek a szabályok kevésbé életszerűek, nem minden esetben lehet ezt a gyakorlatban alkalmazni, ezért volt szükség az előírások enyhítésére.
Ezeket a szabályokat a jövőben minden 10 hektárt meghaladó, művelés alatt álló szántóterületeknél kell figyelembe venni és alkalmazni.