Hogyan változik az italcsomagolások újrahasznosítása hazánkban
2021. november 22.Klímasemlegesség, ökológiai lábnyom, karbonsemlegesség, újrahasznosítás – sok-sok fogalom, amelyekkel az utóbbi időben rendszeresen találkozhatunk. Elméletben persze mindenki tudja, hogy mit kellene egyéni szinten tennünk, hogy megóvjuk a környezetünket és a Földünket, de sokszor kiszolgáltatottak vagyunk a gyártóknak. Úgy tűnik, most ebben is fordulat következhet be.
A mai cikkben ezt a témát járjuk körben, mivel a mezőgazdasági termelés jelentősen ki van téma a klímaváltozás hatásainak, és a hulladékgazdálkodás kiemelt szerepet kap a védekezésben.
Magyarország klímavédelmi akcióterve
Magyarország kormánya 2019-ben készítette és fogadta el a 2020-tól érvényes klíma- és akciótervét. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által megfogalmazott kiadványban meghatározták, hogy Magyarországot 2050-re klímasemleges országgá kell változtatni. Az elmúlt húsz év bizakodásra ad okot, hiszen úgy voltunk képesek gazdasági növekedésre, hogy közben a szén-dioxid kibocsájtást csökkentettük.
Az akciótervben több végrehajtandó pontot is megfogalmaztak, ezek közé tartozik az illegális szemétlerakók megszűntetése, a vizek védelme. Szorgalmazzák, hogy a multinacionális cégek környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, és támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését.
A zöldítés keretében minden újszülött után 10 fát terveznek ültetni, ez éves szinten akár 1 millió facsemete is lehet. Terv a naperőművek kapacitásának meghatszorozása a következő 10 évben, és a várhatóan 2030-ra az előállított energia 90 százalékban széndioxid-mentes lesz. A magyar háztartásokat segítendő okos fogyasztásmérőket telepítenek, illetve támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését.
A Zöld Busz program keretében segítik az alacsony vagy nulla kibocsátású járművek beszerzését, melyeket a közösségi közlekedésben lehet igénybe venni. A tervben szerepel a Zöld Államkötvény kibocsájtása, mellyel a klímavédelmet célzó költségvetési kiadásokat finanszíroznák. Mindezeken felül pedig betiltják az egyszerhasználatos műanyagok forgalmazását, és lehetővé teszik az üveg és műanyag palackok és a fémdobozok visszaváltását.
2021-től betiltották az egyszerhasználatos műanyag poharak, tányérok, evőeszközök, szívószálak és bevásárló táskák forgalmazását. Ennek érdekében támogatják a hazai kis- és középvállalkozásokat az új, újrahasznosítható termékek fejlesztésében, gyártásában.
Milyen a jelenlegi helyzet
Magyarországon évente több mint másfél milliárd darab, azaz körülbelül 45000 tonnányi műanyag palackot adnak el, és ez csak az ásványvizes palackokat jelenti. Ha ehhez hozzávesszük az egyéb italokat, az üveg palackokat, a fém dobozokat, a szám megdöbbentő, eléri a 3,5 milliárdot. Ha tényleg környezet tudatosok szeretnénk lenni, egy működő visszaváltási rendszer megoldást jelenthet a problémára.
Jelenleg Magyarországon a PET és üveg palackokat és a fém dobozokat ugyan szelektíven lehet gyűjteni, de sajnos még nem általános, hogy ez meg is történjen. Sokan nem veszik maguknak a fáradságot, hogy tisztára mossák az edényeket, vagy elvigyék őket a szelektív kukákhoz.
Magyarországon természetesen jelenleg is vannak bizonyos visszaváltható csomagolások. Ilyen például az üvegpalackok egy része, vagy az utóbbi években az alumínium dobozok. Azonban a vásárlói visszajelzések alapján a visszaváltás nem volt mindig zökkenőmentes. A kisebb boltokban például elvárták, hogy csak azokat a betétdíjas palackokat vigyék vissza a vásárlók, amelyeket náluk vásároltak. Ezt sokszor blokkal is kellett igazolni. A nagyobb boltokban elhelyezett automaták pedig sokszor nem működtek, vagy címke híján nem ismerték fel az adott palackot, így nem is fogadták el.
Mi várható a jövőben
Úgy tűnik, ennek most vége lesz, mert az akcióterv mottója szerint: „Radikálisan átalakítjuk a műanyag palackok, fém dobozok és üvegek használatának rendszerét, gyakorlatilag megszüntetjük a környezetkárosító hatásukat.” A cél az, hogy az érintett cégek társadalmi részvételével olyan rendszert alakítsanak ki, amelyben visszaadják az üres műanyag palackok, fém dobozok és üvegek árát, hiszen az ilyen típusú hulladék érték.
Ezzel egy olyan modellt követünk, amely már működik más országokban, ahol a visszaváltási díjjal elérték, hogy a csomagolások 90 százalékban visszakerüljenek a körforgásba. A változás előre láthatóan 2023-ban lép elétbe. A részletszabályozások még nem kidogozottak, de az érintett iparági szervezetek javaslata szerint egy közös munkacsoportot kellene a kormányzattal együtt felállítani.
Ezek az érintett szervezetek a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, a Magyar Sörgyártók Szövetsége, a Magyar Szeszipar Szövetség és Terméktanács, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és az Országos Kereskedelmi Szövetség.
Komoly logisztikai előkészület kell ahhoz, hogy a visszaváltás ne csak a boltokban, hanem a vendéglátóipari egységekben is működőképes legyen. A tervezetben szó van egy olyan visszaváltási rendszerről, amely működőképes. A tanulmánnyal azt szeretnék elérni, hogy egy minden eddiginél hatékonyabb és korszerűbb rendszer jöhessen létre. Ez a körforgásos modell garantálná a PET és üveg palackok és a fémdobozok legalább 90 százaléka újra hasznosítását.
Természetesen vannak kételkedők, akik szerint ez csak félmegoldás. A Greenpeace aktivistái azt szorgalmazzák, hogy az újrahasznosítás helyett vagy mellett az újra használatot is kellene erősíteni – vagyis a többször használatos, újratölthető termékek használata lenne a cél. Akármit is teszünk, a környezetvédelem mindannyiunk közös ügye, melyet tudatos fogyasztással egyéni szinten is támogatni tudunk.