A legújabb agrárpiaci hírek
2022. február 2.Körbe néztünk a piacon, hogy megnézzük, melyek a legújabb agrárpiaci hírek. Szeretjük a paprikát, de termeszteni egyre kevésbé éri meg.
Szeretjük a paprikát, ezt mi sem mutatja jobban, mint a KSH 2020-as adata, mely szerint egy magyar ember átlagban 5,5 kg paprikát fogyaszt el évente. Emiatt nem meglepő, hogy a szentesi paprika vagy a paradicsomalakú paprika a Hungarikumok gyűjteményébe is bekerült.
A legfrissebb adatok szerint a Magyarországon termesztett zöldpaprika mennyisége egyre csökken, ahogy csökken az erre a célra szánt termőföldek mérete is.
2017-ben megközelítőleg 2500 hektáron termesztették ezt a kedvelt zöldséget, míg 2021-re 1527 hektárra csökkent a neki szánt termesztési terület. Ami még aggasztóbb, hogy 2000-es évekhez képest 75%-kal csökkent ez a terület. Miközben a termőföldek mérete drasztikusan lecsökkent, a paprika fogyasztói ára folyamatosan nőtt: 2017-ben 332 Forintba került 1 kg, ám 2021-re ugyanaz a mennyiség már 560 Forintot kóstált.
Annak ellenére, hogy a betakarított zöldpaprika mennyisége csökkent Magyarországon (86100 tonna 2020-ban), a külföldre exportált mennyiség 17200 tonna volt (2021 első 9 hónapjában), ami 3,47 milliárd forintos külkereskedelmi aktívumot jelent. Az import paprika mennyisége is emelkedett: ugyanezen időintervallumban, 26%-kal nőtt főleg a Spanyolországból és Marokkóból érkezett árú. Az AKI PÁIR adatai szerint 2021-ben a papika ára év elején és év végén 1000-1200 Ft/kg, nyáron – paprikaszezonban, pedig 300-400 Ft/kg volt.
Az árszint ingadozását az import kaliforniai paprika is mutatja: tavasz elején majdnem 2000 Forintot kellet fizetnünk 1 kg-ért, mely a hazai termék megjelenésével 700-800 Ft/kg-ra csökkent.
Egyre magasabb a sertés és baromfihús ára
A megnövekedett takarmány és rezsi költségek szép lassan a sertéshús és a baromfihús emelkedett fogyasztói árában is meglátszanak.
A Baromfi terméktanács elnöke, Csorbai Attila szerint 3 lépésben is tervezik a baromfihús árának emelését: év elején, kora tavasszal és nyáron, ami összesen 25-30%-os áremelkedést jelent. Az MSZP egyik képviselője elmondta, ideje lenne, hogy a kormány az élelmiszerek áfához nyúljon, Lengyelország példáját követve, ezáltal próbálva az emelkedő árak kordában tartását.
Több szakértő szerint hiába emelkedtek a bérek és a nyugdíjak, a rohamos áremelkedés, az infláció és a gyenge forint miatt több társadalmi réteg veszteséget fog érezni.
Mézhamisítási esetek
Tavaly megdöbbentő hírnek számított, hogy több kereskedőnél hamisított akácmézet találtak a hatóságok, és ha ez nem lenne elég a méz ára 60%-kal is magasabb, mint régebb. 2018-ban átlagban 3500 Ft-ot fizettünk 1 kg akácmézért, ám 2021-re az ár 5600 Ft-ra emelkedett. Ezért nem meglepetés, hogy számos kereskedő úgy szeretne boldogulni, hogy fals akácmézet árul kedvező áron.
A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal szerint fehérakác elnevezéssel több kereskedő nagyrészt vegyes növény mézet árusított, kihasználva a vásárlók figyelmetlenségét vagy tudatlanságát. Emellett problémát jelentenek a gyártási és származási helyet jelölő címkék is. Mindezen botrányok igazi károsultjai pedig nem mást, mint a hiteles termelők és a fogyasztók.
Hogyan vegyük észre a hamis mézet? Egyike a legelterjedtebb módszereknek az olyan mézek árusítása, melyek címkéjükön egy drágább kategóriájú terméket tüntetnek fel (esetünkben fehérakác méz), de maga a termék egy alacsonyabb kategóriából származik (mint például kevert méz) vagy a címkén szereplő származási hely téves feltüntetése.
Egy másik trükk a cukorsziruppal való hamisítás. Erre is többféle megoldást találtak ki: a hamisítás történhet direkt módon (cukorszirupot a mézhez keverik) vagy indirekt módon (méhek etetése cukorral). Ami még aggasztóbb, a gyantaszűrés technológia, amely már komoly labormunkát és kémiai tudást igényel: a mézet a felmelegítése után, nagyon finom mikroszűrőn és magas nyomáson átpréselik, ezt követően kivonják a fölösleges vizet és ásványi anyagokat. Ez a művelet tulajdonképpen a méznél világosabb cukorszirupot eredményez, amiben nagyon alacsony mennyiségű vagy egyáltalán nincs tápanyag. Ha ehhez a termékhez virágpollen adódik bármilyen területről, honosítható mézzé válik.
De akkor hogyan kerüljük el a hamisított terméket? Egy tipp lehet a kínált méz sűrűségének a megfigyelése: az akácméz több időt igényel, hogy megcukrosodjon, mint másfajta mézek. Ezért, ha erősen kristályos vagy szilárd termékkel találkozunk a piacon, akkor nagy a valószínűsége, hogy nem akácmézről van szó.
A termék színe is elárulhat egyest-mást, az eredeti akácméz zöldes-világossárga árnyalatú. A hatóságok figyelmeztetnek azonban, hogy mindezen tanácsok követése nem garantálja a sikeres hamis termékek kiszűrését, hisz kifinomult laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van, ahhoz, hogy egy terméket teljesen vagy részleges hamisítottnak minősítsenek.
A magyar élelmiszerkönyvi előírás változásokat tervez a terméken megjelenő címkéket illetően: ezeken fel kell majd tüntetni azt, hogy milyen országból származnak a különböző természetű mézek és hogy milyen arányban vannak jelen a végső termékben.