Ez történt az elmúlt hetekben
2021. október 28.Nincsenek jó hírek a tojástermelők frontján, az Agrárminisztérium pedig célzott támogatásokkal próbálja segíteni a sertéstenyésztőket. Eközben lehet, hogy a generációváltás oldhatja meg a problémákat a magyar agrárszektorban. Ez történt az elmúlt hetekben a gazdálkodók világában.
A hazai tojástermelés jelentősége
Magyarországon az éves tojásfogyasztás nem véletlenül növekszik már évek óta. A tojás jelentős tápanyagforrás, tápértéke a zsírokat és a fehérjét tekintve a húsokéhoz áll közel, azonban azoknál sokkal gyorsabban elkészíthető. Nagyon fontos A-, B-, D- és E-vitamin forrás, illetve ásványianyag- és nyomelemtartalma is számottevő.
A hazai fogyasztást népszerűsíti a Tojás Világnapja, amelyet több országban minden év októberének második péntekén tartanak. A célja, hogy eloszlassa a tojással kapcsolatos tévhiteket, és népszerűsítse a termelést és a fogyasztást is. Ennek apropóján nyilatkozott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hazai termelés nem elégíti az itthoni keresletet. 84%-ban magyar eredetű tojás kerül a fogyasztókhoz, és körülbelül 16% az, amely importból származik. A kereslettel együtt szerencsére a kínálat is nő. További szigorítás, amely a vásárók érdekeit szolgálja, hogy a nem előre csomagolt tojások esetében idén januárjától fel kell tüntetni a származási országot is, nem csak az ország kódját.
A jelentős takarmányár-növekedés azonban kihat a tojás termelői árára. Erre hívta fel a figyelmet Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke. A termelők csupán a fogyasztói ár felét kapják, ezért a veszteségük elérheti a tojásonkénti 5-6 forintot. Amennyiben a mostanában tapasztalt hazai energiahordozó árak emelkedése nem fog lelassulni vagy megállni, a gazdák még nagyobb nehézségnek nézhetnek elébe. Ez ugyanis éppúgy kihat a műtrágya, a takarmány árára, mint a szállítási költségekre. Az emelkedő költségeket pedig vagy ráterhelik a fogyasztókra, vagy a gazdák veszteséget fognak termelni.
Az Agrárminisztérium külön finanszírozza a sertéstartókat
Feldman Zsolt bejelentette, hogy az Agrárminisztérium döntött arról, hogy sertéstenyésztőket támogató intézkedéseket vezetnek be. Mindezt azért, mert a koronavírus járvány, a növekvő takarmányárak és az állatokat sújtó betegségek miatt a kialakult helyzetben a sertéságazat nagy gondban van. A tárca összesen 4 milliárd forintot biztosít az év végén, így az átlagosnál jóval nagyobb, 20,8 milliárd forintnyi állatjóléti támogatás jut az ágazatnak. Az eredetileg rendelkezésre álló 16,8 milliárd forintot először 1,2 milliárd forinttal növelte a tárca, majd ezt az összeget is megemelte még 2 milliárddal.
Az államtitkár előrehozott támogatásról is beszámolt, melynek keretében a 2021/2022-es támogatási év II. negyedévi kérelmeit vizsgálva az állatjóléti támogatásokat még az idén kifizetik 800 millió forint értékben. A tenyész kocákra vonatkozó 2021-es III. negyedévi kérelmek kifizetését is ebben az évben tervezik, ezzel is segítve az ágazatból élőket.
Az Agrárminisztérium ezeken felül még új hitelkonstrukciók kidolgozását is napirendre tűzte. 100%-os kamat-, kezelési díj és költségtámogatás nyújtását tervezik, melyek az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez és az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020-hoz kapcsolódnak. Az elsőhöz a KKV minősítésnek megfelelő vállalkozások, vagyis a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében maximum 200 millió forint összegű, 3 éves lejáratú hitel kapcsolódik majd. A második esetében a nagyvállalatok és a mikro-, kis- és középvállalkozások maximum 150 millió forint összegű hitelt vehetnek fel 6 éves futamidővel, amelyhez tartozik egy 3 éves türelmi idő is.
A generációváltás lehet a válasz a problémákra a hazai agráriumban
A mezőgazdaság csak részben kiszámítható ágazat. A gazdák hiába tesznek meg minden tőlük telhetőt, hogy a lehető legjobb terméshozamot érjék el minden évben, mégis kiszolgáltatottak az időjárásnak. Természetesen hazai és európai uniós finanszírozási formák is léteznek, amellyel segítik a termelőket. Ennek része az is, hogy a próbálják a fiatalabb nemzedéket bevonni, ennek keretében pedig a rendelkezésre álló összeg 3%-át a fiatal gazdák kapják 2023 és 2027 között.
Az Európai Unión belül létezik a Közös Agrárpolitika nevű program, melynek keretében az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból közvetlen kifizetésben részesülnek a termelők. Ez az alap finanszírozza a mezőgazdasági piacokat szabályozó vagy támogató intézkedéseket is. Ezzel kapcsolatban Feldman Zsolt a MAGOSZ generációváltásról szóló konferenciáján azt nyilatkozta, hogy már jelenleg is zajlik a 2023 utáni újabb program tervezése, amelybe várhatóan új elemek is beépülnek a meglévő támogatási elemek mellé. Ha ez valóban így lesz, még szélesebb körben segíthetik a mezőgazdaságot.
Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron pedig arról számolt be, hogy már a 2014-2020-as finanszírozási ciklus is komoly eredményeket könyvelhet el, hiszen a fiatal gazdák kiemelt szerepet kaptak a területalapú támogatásban. 90 hektár földterületig az alaptámogatáson kívül 23000 forint plusz pénzt is kaphattak a 40 év alatti gazdálkodók. Ez jelenleg 9000 gazdát érint, illetve 145 hektár összterületet. Azonban ez csak egyik módja a támogatásnak. 1000 gazda kapott 10 százalékponttal magasabb támogatást, amellyel fejlesztéseket és beruházásokat valósíthattak meg összesen 60 milliárd forint értékben, ezzel is növelve az ágazat hatékonyságát.
Úgy tűnik, támogatási formák nélkül a mezőgazdaság nehezen teljesíti a hazai és esetleges export igényeket. Emellett pedig egyre több helyről hallani, hogy korszerűsíteni, tudatosabbá és klímasemlegessé kellene tenni, hogy fenntartható maradjon. Ha a gazdák minden pontnak meg szeretnének felelni, az önerőn kívül valóban szükség van változatos támogatási formákra.