Vízhiány és fertőzések fenyegetik a mezőgazdaságot
2023. július 27.A globális vízhiányt mindenki megérzi. Emellett nagy hatást gyakorol többek között a szántóföldekre, a kertészetre, de tönkreteheti az állattartást, ezáltal teljes ökológiai vészhelyzetet eredményezve. A pusztítás már most jelentős és még közel sem vagyunk ahhoz, amit a tudósok előrejeleztek számunkra.
Nem csak a víz a gond, hiszen egyes területekre sokszor akkora eső zúdul le, amit a föld nem bír el, emellett a hirtelen csapadékmennyiség miatt számos fertőzés és betegség üti fel a fejét.
Ebben a cikkben a vízhiányról, valamint a fertőzésekről írunk részletesebben. Eláruljuk, hogy mire számíthatunk a jövőben.
A helyzet minden téren borzalmas
Mindegy, hogy esőzésről vagy aszályról van szó, a sok és a kevés víz is hatalmas problémákat okozhat. A gond ott van, hogy hiába a viszonylag sok csapadék, ha az nem oszlik el megfelelően. Míg itthon sokszor a Nyugat-Dunántúl kap rengeteg esőt, addig az Alföld szenved. Így volt ez tavaly is, de így van ez most is. Nem segít továbbá az sem, hogy a víztározók vízkészlete folyamatosan fogy, hiszen így előbb vagy utóbb idén is hiánnyal kell szembenéznünk. A víztározók nagy része nem csupán az ivóvíz ellátásért felel, hiszen sokszor kulcsfontosságú öntözővíz-forrásnak is számít.
Jól látszik, hogy az árpa, a búza, a kukorica esetében mind károkra számíthatunk, hiszen a gyorsan levonuló víz sok helyen okozott problémát a tavasszal és a nyár elején. Ezzel szemben egyes területek továbbra is talajvízhiánnyal küzdenek, aminek a következménye, hogy az említett mezőgazdasági régiókban a gabonák sok helyen alig mennek valamire.
Ha ez valóban így marad, akkor bár egyes növények át tudják vészelni a katasztrófát, ettől függetlenül a szélsőséges időjárási viszonyok miatt sok esetben beláthatatlan következményekkel nézhetünk szembe, írja az agrarszektor.hu.
A nyár folyamán pedig további probléma, hogy a meleg gyorsítja a földek kiszáradását, a párás levegő pedig kedvez a bakteriális betegségeknek és fertőzéseknek. Nagy veszély fenyegeti tehát a haszonnövény-állományt, ahol főleg a gombás megbetegedések okozhatnak nagyobb gondot. A katasztrófahelyzet persze nemcsak itthon van meg, hiszen a környező országokban és tulajdonképpen egész Európában és a világon gondot okoz. A jelentős kiesés ugyanis nemcsak a régióra okoz élelmezési- és takarmányellátási problémákat.
Változásra van szükség
Agrárközgazdászok figyelmeztetnek arra, ha nem tartjuk az országban a vizet, akkor a mezőgazdaságot érintő aszálynak a későbbiekben is súlyos következményei lesznek. Hiába esett egyes helyeken rengeteg eső, egyes magyar termőföldek még most is deficitben vannak, ami visszaveti a növények fejlődési ütemét. Az itthoni hiányt várhatóan ukrán gabonákkal pótolják majd, azonban ennek kapcsán komoly gondot okoz az ottani háború, hiszen a szomszédos országban csak később tudták elkezdeni a vetést.
Az átlag magyar vásárló egyelőre azonban nem érzi meg a változást, idővel viszont drágulásra lehet számítani és nemcsak az olajos magok esetében. Emellett az elmúlt időszakban a termelési költségek is sokat emelkedtek, ami nagyon rossz hír a gazdák számára. Hatalmas kockázatot vállalnak a termelők azzal, hogy kénytelenek egyre drágább anyagokat használni, ami azonban egyáltalán nem biztos, hogy megtérül.
Amennyiben nem várhatóak drasztikus változások, akkor a vízhiány további gondokat fog okozni. A termelés jövedelmezősége így is messze az átlag alatt marad, így a legjobb megoldás lenne az olaszokhoz hasonló öntözőrendszert bevezetni, ehhez viszont a gazdák együttműködésére is szükség lenne. A mediterrán országban élő termelők között együttműködés van, így elosztják a vizet egymás között, mindenki csak annyit használ fel, amit az állam engedélyez. Egy magyar gazda erre cseppet sem hajlandó.
Mit tehetünk?
Átlag emberként annyi a megoldás, hogy ott spórolunk, ahol csak tudunk. A veteményest nem szükséges napi szinten öntözni, a medencét pedig lehet tisztítani, így egy nyáron maximum egyszer kell azt feltölteni.
Ez persze a mezőgazdaságra nincs közvetlen hatással, viszont így a talaj kisebb eséllyel szárad ki, így minél előbb elkezdjük elvezetni az árvizet, annál nagyobb az esélye annak, hogy mindenhova egyforma mennyiségben jut belőle. Ha minden faluban lenne egy víztározó, azzal rengeteg csapadékot lehetne felfogni, ezáltal sokkal több lehetőség lenne az öntözésre.