Újdonságok a magyarországi mezőgazdasági életből
2021. december 28.Az elmúlt időszakban is nagyon sok érdekesség látott napvilágot a mezőgazdasági területről, ezek között válogattunk ehhez a cikkhez.
Hihetetlen, de a magyar gazdaságot a hidrogén emelheti fel
A V4-es országok konferenciáján merült fel pénteken, hogy a gazdaság javítása érdekében elkerülhetetlen lesz a hidrogén technológia felhasználása – erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára beszélt -, hiszen nem feledkezhetünk meg a 2050-re kitűzött célt a klímasemlegességgel kapcsolatban.
A hidrogén segítségével más energiákat is lehet ebben a formában tárolni, miközben maga az anyag az energiahordozó. Például a megújuló energiánál a hidrogén nagy segítség lehet, hiszen jelenleg a gazdaság számára ez a terület még mindig nincs teljesen felfedezve.
Hidrogénnel az ország sokkal függetlenebb lehetne az importált üzemanyagtól. Az államtitkár szerint ezt a kormány időben felismerte, ezért tavasz végén létrehozta Magyarország Nemzeti Hidrogén Stratégiáját. Ezt követően megindult a nemzeti gazdaság kiépítése. Az a kérdés is felmerült, hogyan lehetne a jelenlegi gázszállítási hálózatot hidrogén szállításra alkalmazni.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy az ország nagyon jó esélyekkel rendelkezik a gazdaság hidrogén alapú fellendítésében, ami egy kidolgozott stratégiai irány lehet.
Az Unió válasza az árak elszabadulására
Az Unió pénzügyminiszterei elfogadták azt a tervezetet, ami hozzájárul az államok ÁFA-csökkentéséhez bizonyos termékkörökben. Ide tartoznak az alapvető élelmiszerek, gyümölcsök, zöldségek.
A rendelkezés elvileg 2022 elején léphet hatályba, Magyarországi bevezetése eddig még nem tisztázott. Ezen irányelven közel négy éve tevékenykedtek, és fontos szempont volt, hogy az államok ne tudják össze-vissza lecsökkenteni a termékek ÁFÁ-ját.
Agrár: új támogatási és pályázati lehetőségek
Elkészült a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti intézkedések stratégia tervezete, amit az Agrárminisztériummal együtt dolgoztak ki. Amennyiben az Európai Bizottság elfogadja, a jövő év második szemeszterében lesz hatályos.
A Stratégiai Terv támogatási kerete az I. pillérben, 2023-2027 között 1243 millió EUR. A II. pillérben, ahol a vidék fejlesztéseit finanszírozzák 2021-től kezdve 6 éven át, közel 4400 milliárd forint áll rendelkezésre.
Mit kell tudni a beruházásalapú programról?
A vidékfejlesztést támogató programban (KAP) első helyen szerepel az élelmiszeripar, a mezőgazdaság számára pedig a költséghatékony termelés az egyik legfontosabb.
A KAP I. pillérének részletei: a területalapú támogatásnak összege egyelőre nem tisztázott, de az nyilvános, hogy körülbelül 165 ezer termelő élhet majd a lehetőséggel. A termeléshez kötött támogatások néhány változáson mennek keresztül, például a burgonyatermesztés kiesik a támogatói körből – az uniós változások miatt.
Gazdaságilag a méhészek és a szőlő-bor-termesztők továbbra is támogatottak, a méhészek például 36%-kal magasabb dotációban részesülhetnek.
A Zöld jövő programon belül hektáralapú támogatások érvényesek, a forrás egy részét, minimum 25%-át fel kell használni erre. A KAP II. pillére többek között támogatja az induló vidéki vállalkozásokat, a mezőgazdaságok fejlesztését, az üzemeken belüli és kívüli beruházásokat (víz), és a generációs megújulást.
A Megújuló vidék és agrárium programnak is fontos célja van, ami által a vidék lakosainak szeretnének élhetőbb életminőséget létrehozni. A program segít a 21. századi problémák orvoslásában, melyek között a két legnagyobb a munkaerőhiány és az élelmiszerellátás. A meglévő források harmadát környezetvédelemre, felét a gazdaság fellendítésére fordítják.
Nagy István tárcavezető elmondása szerint a továbbiakban is elérhetőek a területalapú támogatások, és fennmaradnak a termelésre vonatkozó támogatások. A vidékfejlesztés lehetőségei bővülnek, ami a tanításra és az innovációkra összpontosít.
Súlyos veszteségek a gazdák életében
Az élősertés piaca inog, csökkent az import és az export is, azonban az exportált húsok mennyisége megnövekedett.
A kimutatások szerint Magyarországon 13 százalékkal kevesebb élősertés export történt, mint egy éve. A jelenlegi sertéshús közel kétharmada Spanyolországból, Németországból és Lengyelországból származik.
Hazánkban 436 Ft/kg volt a hús ára idén novemberben, az árszint 5 százalékkal alacsonyabb, miközben a feldolgozás és értékesítés ára közel 13 százalékkal csökkent. Eközben az előállítás ára nagy tempóban emelkedik, a gazdák helyzete egyre nehezebb, például a takarmánykukorica közel 50%-kal drágább.
Hogy mit hoz a jövő, az még nem világos, mindenesetre hosszú távon így biztosan nem maradhat a helyzet. A folyamatos veszteségek miatt a gazdálkodók nem csak fejleszteni nem tudnak, hanem a tartalékaik is teljesen kimerülnek, és kiesnek a piacról.
Mivel a sertéstenyésztés stratégiai ágazat, ezért nem engedhető meg, hogy csupán az importált húsra támaszkodjon az ország, mivel ahogy azt a pandémia jól megmutatta, az ilyen beszerzési források gyakran ingatagok. Ráadásul a problémákat csak akkor lehet észlelni, amikor a húsimport már falakba ütközik.